Dr. Kónya Péter: patológusként is a gyógyulásért dolgozunk
Interjúk, 2024. jún. 20.
A patológus szakmának csak egy részét képezi a kórboncolás. Ők vizsgálják a betegektől levett szövettani mintákat, ami alapján elkezdődhet a személyre szabott gyógyítás, de az elhunytak családtagjainak egészsége is függhet feltáró munkájuktól.
– Régebben inkább kórbonctanként volt ismert, talán ez jobban kifejezi azt az összetett munkát, amit mi végzünk. Hiszen egy boncolás vagy egy szövettani vizsgálat során nem csak az elhunyt családtagjai vagy az adott beteg kap információt, hanem az egyes esetekből és vizsgálatokból mi orvosok és az orvostudomány is tanul – foglalja össze elöljáróban a patológia lényegét dr. Kónya Péter.
A legtöbb időt a mikroszkóp előtt tölti
Az Orosházi Dr. László Elek Kórház új patológus szakorvosával az osztályon találkozom. Rögtön invitál, járjuk be a patológiai osztályt, lévén, még ő is ismerkedik új munkahelyével. És mivel közel 10 éve dolgozik szakmájában, így a lehetőség adott hogy a beilleszkedéssel ne legyen gond.
Ahogy végigjárjuk a bonctermet, a laboratóriumokat és az irodákat, folyamatosan mesél a szakmájáról és szavain érződik, igazán szereti a munkáját, ami sokkal összetettebb annál, mint amit az átlagemberek hisznek.
– Sokan úgy vélik, a patológus csak az elhunytak boncolását végzi. A halottakkal kapcsolatos ügyintézés, kórboncolás valóban fontos része a munkánknak, ám a valóságban a boncolás csak jóval kisebb részét teszi ki, sokkal több időt töltünk a szövettani diagnosztikával, azaz a mikroszkópos vizsgálatokkal. Az onkológiai terápiában, a terápiás terv kialakításában meghatározó szerepe van a patológiának, a szövettani metszetek értékelése és esetleges kiegészítő vizsgálatok elvégzése után az általunk felállított diagnózisok jelentik az alapját a daganatos betegek kezelésének. Mi is az egészségügy szerves részei vagyunk, patológusként is a gyógyulásért dolgozunk– összegez.
Névjegy
Dr. Kónya Péter 1987. július 29-én született Szegeden. Itt végezte az általános iskolát, majd a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban érettségizett. A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 2015-ben végzett általános orvosként, ezt követően a békéscsabai Réthy Pál Kórházban dolgozott rezidensként, 2021-ben itt is szakvizsgázott Patológiából.
2023-ban Miskolcra költözött, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Semmelweis Tagkórház patológiáján dolgozott, majd úgy döntött, visszatér Békés Vármegyébe, így 2024. június 1-jétől az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Patológiai Osztályán helyezkedett el.
A boncolás orvosi szerepe kettős: egyrészt a hozzátartozók megismerhetik az elhunyt halálának pontos okát, másrészt a betegségek, elváltozások részletes vizsgálata és az okok feltárása információt adhat akár egyes örökletes betegségek esetében.
– A családtagok így tisztában lehetnek a nagyszülőktől, szülőktől örökölhető egyes betegségekről, és tudatosan fel tudnak készülni a megelőzésre. Ez a jövő szempontjából nagyon fontos információ, a későbbi generáció tagjai nagyobb esélyt kapnak az egészséges életre, hiszen tudják, mire kell figyelniük. Ehhez viszont kellenek azok a szövettani vizsgálatok, amiknek egy részét szintén mi, patológusok végezzük – erősíti meg korábbi gondolatait.
Mintavétel, előkészítés, vizsgálat, diagnózis, kezelés
Az orosházi kórházban sokféle szövettani mintát vizsgálnak, a teljesség igénye nélkül a bőrgyógyászat, az urológia, a gasztroenterológia, a fül-orr-gégészet, a sebészet vagy éppen a nőgyógyászat küld le a betegektől levett mintákat. Kérésemre egy bőrgyógyászati elváltozással szemléltette azt a folyamatot, pontosan hogyan történik egy szövettani vizsgálat a patológián.
– Egy beteg elváltozást tapasztal a bőrén, elmegy bőrgyógyászhoz, aki megvizsgálja, diagnosztizálja az elváltozást, majd amennyiben szükségesnek ítéli, javasolja annak eltávolítását. Ezt követően egy sebész kolléga eltávolítja azt, majd a preparátumot a patológiára küldi. Mi a preparátumot először makroszkóposan vizsgáljuk, majd feldolgozzuk, és a folyamat során szövettani metszeteket készítünk. Itt jön a patológus, aki alapos mikroszkópos vizsgálatot követően felállít egy szövettani diagnózist. Ez alapján eldől, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú az anyajegy, így az is hogy szükséges-e további terápiát kapnia a páciensnek vagy sem. Amennyiben rosszindulatú folyamat igazolódik és klinikailag szükséges, a preparátumból akár további molekuláris patológiai vizsgálatok is végezhetőek, melyek eredménye fontos szerepet játszik a daganatellenes terápia meghatározásában – vázolja dr. Kónya Péter.
Tanulni, fejlődni, javulni
Ahogy az orvostudomány többi szakága, úgy a patológia is döbbenetes sebességgel fejlődik, rengeteg az új információ. Ezt támasztja alá az irodában látott sokféle szakkönyv, folyóirat is, amik egy része nyitva, felcimkézve hever az asztalon.
– A patológus munkájának alapvető része a folyamatos tanulás, az új ismeretek megszerzése, a fejlődés, a javulás. Nagyban támaszkodunk az irodalmi forrásokra, cikkekre, digitális információkra, mivel minden eset kicsit más és gyakran akad olyan szituáció, amikor elő kell venni a szakkönyveket vagy szakmai oldalakon kell kutatni az interneten, valaki más találkozott-e már hasonlóval. A patológia diagnosztikus szakma, melyben fontos a szakmai konzultáció, hogy más orvosokkal is megbeszéljük az eseteket. Itt Orosházán ebből a szempontból jó helyzetben vagyunk, hiszen Intzédy Katalin főorvos asszony és Horváth Imre főorvos úr a maguk több évtizedes tapasztalatukkal és tudásukkal sokat tudnak segíteni. És azt már első napomon is tapasztaltam, hogy az osztályon igazán összeszokott, jó szakmai tudással rendelkező csapat dolgozik, úgyhogy nagy reményekkel tekintek a jövőbe – zárta dr. Kónya Péter.
Szöveg, fotók: Melega Krisztián/Dr. László Elek Kórház
