Híreink

A krónikus betegeknek fontos rendelet jelent meg. Az új miniszteri rendelet értelmében 2026 őszétől meghatározott esetekben gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is felírhatja a rendszeresen szedett gyógyszereket. 

Megjelent a Magyar Közlönyben egy rendelet, amely a kormány szerint az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak rendezését teszi lehetővé. Azt írják: egyelőre kiemelt cél, hogy „a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljenek, és az egészségügyi ellátás még kiegyensúlyozottabban működjön”.

A magyar gyermekorvosi ellátórendszer egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzd, amit a friss statisztikai adatok is alátámasztanak. A csökkenő orvosszám és az elöregedő szakma miatt egyre több körzet marad betöltetlen.

A mesterséges intelligencia (MI) és új technológiák folyamatosan átalakítják az egészségügyi rendszereket, révén jelentős előnyöket hozva a diagnosztika, gyógyszerfejlesztés és az egészségügyi dolgozók tehermentesítése terén. E technológiák elterjedése már most érzékelhető Európa számos országában: míg Finnország az egészségügyi dolgozók képzésére használja az MI-t, addig Észtország az orvosi adatok elemzésére, Spanyolország pedig a betegségek felismerésére épít a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre.

Stabil, kiszámítható forrásokra van szüksége az egészségügynek, amellyel tovább tud működni az ellátórendszer, írja a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). 2025 tavaszán még figyelmeztetésként hangzott el, de mára azonban kézzelfoghatóvá vált az egészségügy összeomlása. 

17 oktatási és 25 egészségügyi, mesterséges intelligenciát is integráló alkalmazás született a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE MIT) Minds & Machines Hackathonján. A 13 ezer euró összdíjazású, 30 órás maratoni innovációs versenyen az oktatás és az egészségügy volt a fókuszban, ami erősen megmozgatta az IT tehetségeket.

Nem egyszeri korrekcióról van szó: 2026-tól inflációkövető béremelést, radikális arányváltoztatást és több évre szóló bérpályát tárgyal a kormányzat a szakszervezettel.

Hamarosan a patikában a felírhatják a betegeknek a vényköteles gyógyszereket - derül ki egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből. Maximum csak harminc napra elegendő mennyiséget lehet így kiváltani, azt is csak akkor, ha a korábbi receptet orvos állította ki.

Négy hónappal a tervezett ütem előtt jár Európa egyik legnagyobb rákcentruma, amely akár egy évvel korábban megnyithat Lengyelországban. A wroclawi beruházás a lengyel egészségügy egyik legnagyobb fejlesztése lehet.

A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvosok jelentős része azért hagyja el az állami ellátást és fordul a magánszektor felé, mert az állami rendszerben nem lát kiszámítható, biztonságos jövőt.

Hivatalosan is elérhetővé vált az Egészség 1. Lépés elnevezésű ingyenes online oktatóprogram. A kezdeményezés célja a magyar lakosság egészségértésének fejlesztése, a tudatosabb betegutak kialakítása és a megelőzés szemléletének népszerűsítése. A több mint 60 hiánypótló oktatófilm elkészítéséhez 30-nál több nemzetközileg elismert orvos és egészségügyi szakember nyújtott szakmai támogatást.

Az egészségügyben a szuggesztió a gyógyító kommunikáció része. Ennek lényege, hogy az egészségügyi dolgozók pozitív üzenetekkel, helyes szóhasználattal és a gyógyulásba vetett hit átadásával segítik a beteg felépülését. A megfelelő kommunikáció csökkenti a szorongást, míg a negatív szuggesztió ronthatja a betegség kimenetelét.

A Richter Gedeon Nyrt. a Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatásával idén is meghirdeti a Richter Érdemérem pályázatot, amely bruttó kétmillió forint díjazással ismeri el azokat a szakorvosokat, akik kivételes elhivatottsággal és szakmai teljesítménnyel járulnak hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának fejlődéséhez.

Egy szegedi szakember évek óta segíti az egészségügyben dolgozók lelki egyensúlyának megőrzését. Töreki Annamária a kiégés kezelésében úttörő munkát végez Magyarországon, nemrégiben pedig író-olvasó klubot is indított a szegedi SBO-n.

Néhány hónapon belül sztrájkba léphetnek az egészségügyi szakdolgozók Magyarországon, a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalások ugyanis eredménytelenek maradtak. Az érdekvédelmi szervezet nehezményezi, hogy a szakdolgozók második éve nem kaptak béremelést, a munkabeszüntetés lehetősége az év első felében is napirendre kerülhet.

Életet mentett az Országos Mentőszolgálat által január 1-jén elindított videóalapú stroke-távdiagnosztikai (OMSZ TeleStroke) rendszerének egyik első éles alkalmazása. A mentők célja, hogy a modern infokommunikációs megoldások bevonásával tovább növelje a sürgősségi betegellátás biztonságát és hatékonyságát!

Magyarország lakosonként évente 1925 eurót  – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja az Economx a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentésére hivatkozva.

Az  OKFŐ adatai szerint több mint 900 orvos, 500 szakápoló és 130 gyógyszerész kért külföldi munkavégzéshez engedélyt. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt, egy orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.

Egy év alatt több mint ötezer fővel nőtt a három legnagyobb műtéti (térd- és csípőprotézis, valamint szürkehályog) várólista. Van olyan kórház, ahol két év a várakozási idő. De összesen közel 38 ezren várnak valamilyen operációra – írja az mfor.hu.

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás ráerősített arra, hogy elég rossz a helyzet a Szent Imre kórházban. Pár napja kiszivárgott egy levél, ami szerint gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felállt, nem tudják kiállítani az ügyeletet és veszélyben az ellátás. A kórház ezt részben cáfolta, azt írták, hogy most is fogadják és ellátják a sürgősségire bevitt betegeket, de a sorok között olvasva világos, hogy komoly emberhiánnyal küzdenek.

A digitális készségek ma már elengedhetetlenek az egészségügyben: gyorsítják a folyamatokat, növelik a biztonságot és tehermentesítik a dolgozókat. A modern ellátás alapja a technológia magabiztos használata — minden szereplő számára.

A paraszolvencia helyett a kettős praxis lett az egészségügy rákfenéje, strukturális átalakítás kell – tudósított az economx.hu egy egészségügyi konferenciáról. A probléma gyökere nem a magánellátás megerősödésében keresendő, hanem a dual practice vagyis a kettős jogviszony elterjedésében.

A humánerőforrás gondok mellett az edukáció fontosságát, a holisztikus szemléletet a prevenciók terén, a mesterséges intelligencia jó használatát tartja többek között a hazai egészségügy legnagyobb kihívásainak Ficzere Andrea. Az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatójának az elmúlt hetekben jelent meg egy könyve, amiben az egyén felelősségéről és a jövő kórházáról is ír.

A magyar egészségügyi rendszer számos mutatóban elmarad az OECD-átlagtól, miközben az orvosi létszám már közelíti a nemzetközi szintet, az ápolói kapacitás és a finanszírozás azonban súlyos korlátot jelent – a szakmai szervezetek szerint ezek a területek adják a „hatalmas tartalékok” döntő részét.​

Történelmi jelentőségű beavatkozást hajtottak végre Budapesten: sikeresen lezajlott az első robotasszisztált gerincsebészeti operáció Magyarországon. A gerincműtét során egy daganatos beteg életminősége gyökeresen megváltozott, és a szakemberek szerint ez új korszakot nyithat a hazai sebészetben.

Amikor egy rendszer kihívásokkal küzd, akkor az emberség tud menteni a helyzeten. Ilyenkor felértékelődik minden egyes jó szakember munkája. Nemcsak az orvosoké, hanem azoké a „háttérembereké” is, akik megtámogatják a gyógyítást, akiknek sokszor a legtöbbet köszönhetjük. Mert megértően, figyelemmel fordultak felénk, mert segítettek, támogattak minket vagy szerettünket a legnehezebb pillanatokban.

Nagy a zűrzavar a beutalók terén. Főleg, hogy a kormány október 1-jétől szigorította a rendszert. Sokan azt hitték, hogy mostantól minden szakorvosi vizsgálathoz szükség lesz beutalóra, de a helyzet ennél egy fokkal árnyaltabb. 2025-ben, az új rendelet életbe lépése után is vannak olyan szakrendelések, ahová beutaló nélkül is lehet menni, míg más esetekben továbbra is szükség van rá.

Szintlépés zajlik a képalkotó diagnosztikában, Magyarország kormánya két lépcsőben, negyvenmilliárd forint forrást biztosít CT- és MR-gépek beszerzésére és telepítésére – mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján. Takács Péter közölte: az ország minden területén zajló program egyrészt magában foglalja a régi gépek cseréjét, másrészt kapacitásbővítést is jelent. 

Olyan kevés az intenzív terápiás szakápoló, hogy kórházak válhatnak működésképtelenné – állítja Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Jelenleg nagyjából 14 ezer szakdolgozó hiányzik a felnőtt ápolási rendszerből.

Ha a kormány nem lép, a következő évtizedben több mint 600 ezer ember tűnhet el a brit munkaerőpiacról tartós egészségügyi problémák miatt – figyelmeztet egy új jelentés. Ez évente 36 milliárd font veszteséget okozna a gazdaságnak.

A budapesti bajbajutottak ellátását 2023 óta már elektromos mentőkerékpárokkal is gyorsítja az Országos Mentőszolgálat. Mutatjuk, hogyan sikerült az idei szezon.

Napra pontosan egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van, köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

Több receptet írhatnak fel a háziorvosok, illetve olyan laborvizsgálatokat is elrendelhetnek majd, amelyekhez korábban szakorvos volt szükséges.

Az országban elsőként ültettek be személyre szabott, aranybevonatú pacemakert a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Szívgyógyászati Klinikáján – közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel. Egy egyedileg gyártott, aranyból készült szívritmus-szabályozó mentette meg egy magyar beteg életét.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által közzétett vizsgálatból. Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányrendeletből derül ki, hogy 2026-tól a nyugdíjas korú egészségügyi dolgozók munkaviszonyuk mellett is jogosultak lesznek nyugdíjuk folyósítására.

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 08-12. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a magyar egészségüggyel kapcsolatban.

Nyilvános bocsánatkérést vár Takács Pétertől a MOK, miután az államtitkár arról beszélt, a háziorvosok „maradékelven” választódtak ki az egyetem után. A Magyar Orvosi Kamara közölte, ha az egészségügyi államtitkárnak ez a véleménye az egészségügyi rendszer alapját biztosító kollégákról, az súlyos tájékozatlanságot jelez.

Ha nemcsak a szűrőprogramokra, hanem a prevencióra is egyre nagyobb figyelem, több forrás jutna, akkor azzal hosszú távon csökkenthető lenne a hazai egészségügyi rendszer terhelése - hangzott el a Portfolio Private Health Forum 2025 konferencia azon panelbeszélgetésén, amely a hazai egészségügy aktuális helyzetét, problematikus kérdéseit, illetve előremutató pozitívumait vitatta meg.

Közös nyomásgyakorló akcióba kezd a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), miután eddig eredménytelenek az egyeztetések a Belügyminisztériummal a bérek és az egészségügyi ráfordítások növeléséről - értesült a Népszava. A Publicus felmérte, változott-e a munkájuk társadalmi elismertsége az elmúlt évtizedben.

Az AI-megoldások leginkább a labor és a képalkotó diagnosztika, továbbá a műtéti rendszerek esetében indultak el hazánkban, főként a magánellátásban, a nagy orvosi egyetemek pedig olyan fejlesztéseket indítottak el, amelyek később megjelenhetnek a klinikákon, segítve és nem helyettesítve az emberi munkaerőt.

A lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek, a szolgáltatók költségoldali nyomás alatt működnek, és áremelésekkel sem lehet minden problémát megoldani. Fábián Lajos, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke szerint a helyzet akár több magánszolgáltató összeolvadásához is vezethet.

Elindult Finnországban egy 2027 végéig tartó nagyszabású teszt az állami és magánorvosi ellátás finanszírozásának jobb összehangolására. A 65 év felettiek idén kétszer, 2026-ban és 2027-ben pedig évente háromszor úgy mehetnek el általános magánorvosi (lényegében háziorvosi vagy bizonyos szakorvosi) rendelésekre, hogy ugyanannyit fizetnek érte, mintha az állami rendszert használnák.

2025. november 1-jétől új élet jön a magánegészségügyi intézményekben: nem lehet közfinanszírozott képalkotó vizsgálatokat végezniük. Emiatt az állam felvásárolta az Affidea egyes CT- és MR gépeit, és információink szerint a többi magánszolgáltatónál is hasonló tárgyalások folynak.

Erősíteni kell az emberek egészségértését, annak tudatosítását, hogy miért fontos az egészség megőrzése – többek között erről beszélgetett a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szombaton Budapesten orvostanhallgatókkal. A Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége által megrendezett I. magyar egészségpiknik kerekasztal-beszélgetésén Takács Péter azt mondta, közérthetőbbé kell tenni, hogy mi zajlik az egészségügyben, ezzel együtt fontos, hogy a lakosság tudatosabban forduljon saját egészsége felé.

2026-tól újabb 1 százalékponttal, 13%-ról 12%-ra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – vetítette előre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A szocho sok éve erősen mérséklődő pályán halad: ha megvalósul az újabb enyhítés, akkor tíz év alatt 15 százalékpontos csökkentésről beszélhetünk majd. 

Magyarországon ma több ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. És ha az egészségügyben nehéz, akkor a szociális szférában még rosszabb. Mindannyiunk jövőjét, sőt, jelenét érinti, hogy legyen, aki ellássa, miközben hiányzik az utánpótlás.

A jó egészségügyi finanszírozási rendszer fenntartható, motiváló és biztosítja a betegek számára az ellátás elérhetőségét és minőségét - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt vallja, hogy nincs szebb hivatás a Földön az emberek gyógyításánál, és ezt a rajongást szeretné továbbadni a pályakezdőknek is.

Az Egyesült Királyságban először alkalmaztak mesterséges intelligenciát a kórházi betegek elbocsátásához szükséges zárójelentések elkészítésére. A londoni Chelsea és Westminster kórházban induló három hónapos pilotprogram célja, hogy az AI segítségével felgyorsítsák a dokumentáció összeállítását, csökkentsék a várakozási időt, és több kórházi ágyat szabadítsanak fel más betegek számára.

Felháborította a szakmai szervezetet az egészségügyi államtitkár szereplése a Harcosok órája podcastban, amiben megkérdőjelezte a magyarországi orvosok köztestületének legitimitását, egy állítólagos külföldi hálózat részének titulálva. A MOK szerint az államtitkár tevékenysége rombolja az orvosokba vetett közbizalmat.