Híreink

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára pénteken Orosházára látogatott, ahol arról tartott sajtótájékoztatót, hogy az orosházi kórházban a kardiológiai járóbeteg-ellátás folytatódik, a műtéteket végzik majd a gyulai kórházban.

Az új fejlesztésnek köszönhetően, elektronikus rendszer váltja fel a papíralapú TB-kiskönyvet, amelybe a munkáltatók rögzítették a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó adatokat.

Új protokollt vezetett be a csípő- és térdprotézis műtétek várólistáiban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Ennek célja a kórosan megnyúlt várólisták rövidítése. Csakhogy ennek nyomán betegcsoportok szorulhatnak ki a beavatkozásokból.

A kardiovaszkuláris betegségek elleni uniós és hazai küzdelemről beszélt a Klasszis Média Egészséggazdaság – Menedzser Egészség című konferenciáján dr. Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.

Március 26-án 3. alkalommal szervezte meg a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) a Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Versenyt. Az itt versengő fiatal generáció tagjai bizonyították, hogy megtörhetetlen lendülettel és elkötelezettséggel közelítik meg az egészségügy kihívásait.

A hazai gyógyszerellátás több pontján is ráncfelvarrást ígért Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Gyógyszerészi Kamara vándorgyűlésén. A tervei szerint az alapellátáséhoz igazítanák a patikák ügyeleteit is, emellett felülvizsgálják a nagyértékű gyógyszerek támogatását.

Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint fontos szakmai diskurzus indult el a magyar egészségügy átalakítását illetően, de leszögezte: minden átalakításnak és változtatásnak nagyon fontos előfeltétele lenne, hogy a magyar állam nagyobb arányban fordítson egészségügyi célokra.

A gimnáziumban döntötte el, hogy orvosnak tanul, az egyetemen pedig már a szemészet érdekelte igazán. Ám mégis hamarabb lett sebész, mint szemész, de előbbi tudását kamatoztatja új szakterületén is. Egy évtized alatt több kórházban is dolgozott, 2025 februárjától pedig az Orosházi Dr. László Elek Kórházban gyógyít és gyűjti a tapasztalatot a szemészeti szakvizsgára. 

Az egészségügyi szektor világszerte gyors átalakuláson megy keresztül, amelyet a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az innovatív oktatási módszerek hajtanak. A nővérhiány kezelésétől kezdve a virtuális szimulációk elterjedésén át az AI-alapú diagnosztikai megoldásokig számos újítás formálja az iparágat. Az egészségügyi rendszerek előtt álló kihívások – mint a munkaerőhiány, a növekvő költségek és a betegbiztonság iránti igény – innovációt igényelnek. Az új technológiák és képzési módszerek bevezetése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás hatékonyabbá és elérhetőbbé váljon.

Kőnig Róbertet nevezte ki miniszterelnöki biztosnak Orbán Viktor kedden, amiről Facebookon is beszámolt. Feladata a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztése lesz.

Magyarországon találják a legaggasztóbbnak az egész világon az egészségügy állapotát az IPSOS felmérése szerint. A magyarok 66 százaléka aggódik az egészségügy állapota miatt, és 82 százalékuk úgy ítéli meg, hogy az országban nem jó irányba haladnak a dolgok. 

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerint nem kell minden kistelepülésre saját háziorvos – erről a népjóléti bizottságban tartott meghallgatásán beszélt az RTL Híradó beszámolója szerint. Az államtitkár a képviselőknek adott válaszában azt fejtegette, hogy “fel kell tenni azt a kérdést, hogy mekkora az a lélekszám, (…) aminél önálló, egész állású háziorvos kell az adott falura.”

A népesség átlagéletkora Magyarországon 3,1 évvel emelkedett a vizsgált tízéves időszak alatt, 44,5-re – közölte friss jelentésében az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat alapján az MTI.

Március 8-ra tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara. Álmos Péter elnök a HetiVálasz podcastban beszélt az egészségügy kritikus helyzetéről, az orvosok elvándorlásáról és a rendszer fenntarthatóságáról. Szerinte a változások elkerülhetetlenek, ha biztosítani akarják a megfelelő betegellátást.

Ezentúl az ország bármely részéről érkező betegeket fogadniuk kell a szakrendelőknek egy, a Belügyminisztérium honlapján közzétett javaslat szerint. Ezzel megszűnik a beutalók konkrét szakrendelőhöz kötöttsége, vagyis oda mehet a beteg az ellátásáért, ahová akar, pontosabban, ahol szabad időpontot talál.

Aktuális hírösszefoglalónkban a nemzetközi sajtó egészségügyi híreiből válogattunk. Szó lesz benne a magyar fogászati alapellátás praxisközösségi modelljének sikereiről, a kanadai egészségügyi személyzet hatékonyabb szervezéséről, az amerikai ápolóképzésben bevezetett új mesterséges intelligencia rendszerről, valamint arról, hogy a modern technológiai megoldások hogyan segítik az ápolók mindennapi munkáját.

A jövőben Magyarországon érhető el a régióban elsőként a vágás nélküli technológia, amely nemcsak a betegek számára biztosít gyorsabb és kevesebb kockázattal járó gyógyulást, hanem a pajzsmirigy működését is megőrzi. 

Takács Péter mérlegeli, hogy felülvizsgálják a szabályozást, amely nem engedi továbbvinni az egészségügyi dolgozók ki nem vett szabadságait – derül ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának válaszából, amelyet a Szabad Európa kérdéseire küldtek.

- ennyit még kifizetnek a felírt orvosságaikért, a drágább szereket sokan inkább nem kérik. Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott. Egyre többet fizet az állam és a beteg is.

Több ezer orvosnak és ápolónak ragadtak be a szabadságaik, amelyeket a munkaerőhiány miatt nem adtak ki a munkáltatók. A Magyar Orvosi Kamarával (MOK) azt közölte Takács Péter egészségügyi államtitkár, hogy ezek a szabadságok elvesztek.

Az egészségügyi rendszerünket érintő együtt gondolkodást a kormányzattal és a szakmai szervezetekkel mindig támogattuk és támogatjuk, közli a VOSZ az Üzletem hasábjain.

„Cél az egészségügyi szolgáltatók fizetőképességének fenntartása érdekében a tartozásai évközi rendezése” – pontosan így szól a csütörtök este megjelent kormányrendelet bevezetése.

A Magyar Orvosi Kamara társadalmi kampányt indít a magyar állami egészségügy javításáért! A célja közérdekű, az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, egy jól működő állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása.

A véradás életet menthet! Békés vármegyében is egyre nagyobb szükség van az önkéntes véradókra, hiszen a kórházak folyamatos vérellátása elengedhetetlen a sürgősségi ellátásokhoz és életmentő beavatkozásokhoz. Bemutatjuk, hol és mikor lehet csatlakozni a nemes kezdeményezéshez.

A magyarok négyötöde szerint rossz irányba halad az ország, az egészségügy helyzeténél pedig már másfél éve nem találunk aggasztóbbat, írja a 24.hu. 

Semmivel nem rosszabb ma orvosnak lenni Magyarországon, mint a fejlett nyugat-európai országokban – többek között erről beszélt egy interjúban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Januárban indulhat az Orbán-kormánnyal a tárgyalás, a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása is napirendre kerülhet – mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Népszavának, aki arról is beszélt, továbbra sem vetették el a patikai oltópontok létrehozásának tervét.

Az eredményes pályázati eljárást követően Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgatója január 15-ei hatállyal hét városi egészségügyi intézmény élére új vezetőt nevezett ki.

Az egészségügy előtt álló kihívások között szerepel az ápolói kiégés és a munkaerőhiány kezelése, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepének növekedése, valamint az otthoni és idősellátás digitalizációja. A cikkek az oktatás reformját, a kiberbiztonság fejlesztését és az egészségügyi rendszerek átfogó innovációit is tárgyalják, amelyek meghatározzák az ellátás jövőjét.

A várandóssággal, szüléssel, szoptatással, gyermekneveléssel kapcsolatban mindig vannak kérdések. A cél, hogy az anyukák, apukák és akár a nagyszülők szűk körben, tabuk nélkül, bátran tehessék fel az időnként kényes kérdéseket is, melyekre egytől egyig válaszolunk.

Mintegy 399,9 millió forint támogatást nyert el a budai agglomeráció és Pest vármegye keleti határán fekvő Zsámbék az uniós TOP Plusz keretből egy új védőnői épületszárny felépítésére – derül ki az önkormányzat közleményéből.

Jelenleg nem fenyeget semmifajta globális egészségügyi vészhelyzet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebook-oldalán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójától kapott tájékoztatásra hivatkozva.

A MOK volt elnöke szerint széttöredezett az ellátórendszer, egyre érezhetőbb az emberhiány, rendezetlen a köz- és a magánellátás viszonya.

A Bethesda Gyermekkórházban új gyermeksürgősségi osztályt adtak át, amely évente több ezer kis beteg gyors és magas színvonalú ellátását biztosítja. Az innovatív osztály a korszerű technológiát, barátságos környezetet és szakértői csapatot egyesíti a hatékony gyógyítás érdekében.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke aggasztó tendenciákra hívja fel a figyelmet a magyar egészségügyi ellátásban, különösen a központi régióban, ugyanis országszerte 940 betöltetlen háziorvosi praxis van. A helyzet különösen súlyos a központi régióban, Pest vármegyében 247 praxis üres, Budapesten 191 rendelőben nincs orvos.

2023. február 1-jén új ügyeleti rendszert indítottak el Magyarországon. Addig is óriási ütemben fogytak a háziorvosok, ám a friss decemberi adatok szerint megdöbbentő számban hagyták ott a pályát az elmúlt két év alatt.

Míg a gyerekek a kórházban az ismeretlentől félnek, a szülőket maga az intézmény frusztrálja: akut helyzetben egy pillanat alatt kell átadniuk a gyerekük fölötti kontrollt. Szerencsére az orvos-beteg viszony Magyarországon is változott – mondja Kőnig Róbert gyermeksebész. A hvg.hu interjúja.

A legfrissebb nemzetközi egészségügyi válogatásunk rávilágít az ápolói kiégés megelőzésének új módszereire, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepére a betegellátásban, valamint az idősgondozás digitális jövőjére. Emellett bemutatjuk az oktatás és innováció új útjait, melyek formálják az egészségügy jövőjét világszerte.

Pintér Sándor a parlament népjóléti bizottságának csütörtöki meghallgatásán összegezte az idei évi helyzetet. A meghallgatáson a belügyminiszter az egészségügy és a gondoskodáspolitika eredményeiről számolt be.

Bár a kormány benyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot, mégsem vezetik be 2025-től a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az önkormányzati választások másnapján egy salátatörvényben terjesztették be azt a javaslatot, ami lehetővé tenné a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztését.

A betegszervezetek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a betegek támogatásában és érdekképviseletében. Az állami, vállalati és adományozói támogatások segítik működésüket, miközben aktívan hozzájárulnak az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez és hatékonyságának növeléséhez.

A Teva Gyógyszergyár Zrt. idén is meghirdette az Emberarcú Egészségért díjat, amelynek célja, hogy elismerje és megünnepelje azokat a kivételes egészségügyi kezdeményezéseket, amelyek a betegek életminőségének javítását tűzték ki célul.

 A Roche által alapított "A Magyar Személyreszabott Egészségügy Fejlesztéséért" Alapítvány (SzEFA) által létrehozott rendszer célja, hogy javítsa a betegek ellátásának tervezhetőségét és átláthatóságát, valamint erősítse a bizalmat az ellátórendszer szereplői és a páciensek között.

A magyar egészségügyben továbbra is jelentős kihívást jelentenek a hosszú kórházi várólisták, különösen a térd- és csípőprotézis műtétek esetében. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint novemberben több mint 27 ezer beteg várakozik 60 napot meghaladó ideig valamilyen műtéti beavatkozásra.

A belügyminiszter egy konferencián őszintén beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a személyes tanulási folyamatáról a területen. Kiemelte a kórházi fertőzések visszaszorítására tett lépéseket és a béremelések fontosságát is.

Útjára indult a Mellrák Koalíció, amely az emlőrák elleni küzdelemben egyesíti a civil szervezetek, szakemberek és érintettek erőfeszítéseit. Céljuk a betegség korai felismerésének elősegítése, a szűrővizsgálatok népszerűsítése, valamint a betegek és családjaik támogatása.

A 2025-ös költségvetés tervezete 330 milliárd forintos többlettel számol az egészségügy területén, így összesen 3717 milliárd forintot irányoz elő az ágazat számára. Ez a növekedés célja a kórházak adósságállományának csökkentése, az egészségügyi dolgozók bérrendezése és az infrastruktúra fejlesztése.

A legfrissebb nemzetközi válogatás betekintést nyújt az ápolók oktatásának hiányosságaiba és a kórházi alapú nővérképzés esetleges visszatérésének lehetőségébe. Emellett részletesen bemutatják a mesterséges intelligencia által támogatott betegellátás jövőjét, az adminisztratív terhek által kiváltott kiégést, valamint azt is, hogyan járulhat hozzá a mesterséges intelligencia és a bizalom átalakítása az egészségügy hatékonyságának növeléséhez 2035-re.

November 13-án került megrendezésre a Semmelweis Egyetem hagyományos éves tudományos konferenciája, a Semmelweis Szimpózium, amely idén a "hálózati orvoslás" témája köré szerveződött.

A Belügyminisztérium közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a magánegészségügyi intézményekben kiállított leleteket az állami szektorban dolgozó szakemberek is el tudják érni. Magyarországon az egészségügyi intézményekben minden feltétel adott a biztonságos betegellátáshoz.