Híreink

Elkészült az egészségügyi várólisták csökkentését célzó, több mint harmincoldalas program, amely a napokban kerülhet a kormány elé. Zahár Ákos miniszteri biztos szerint a tervek első lépésben a meglévő műtéti kapacitások maximális kihasználására építenének, később pedig további ösztönzőkkel növelnék a teljesítményt. A cél, hogy 2027 végére jelentősen rövidüljenek a fekvő- és járóbeteg-ellátás várakozási idejei.

Korszerű elektrofiziológiai szívkatéteres labor kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetemen, ahol Magyarországon elsőként alkalmaznak mágneses katéternavigációt. A robotizált rendszer számítógép-vezérelt mágneses tér segítségével mozgatja a katétert, és az egyetem szerint pontosabb, biztonságosabb és gyorsabb beavatkozásokat tehet lehetővé a szívritmuszavarok kezelésében. A labor már az átadó előtt működött, és több mint hetven beteget kezeltek benne.

A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás csaknem felét az egészségügyi szakdolgozók béremelésére fordítanák. Svéd Tamás parlamenti államtitkár szerint emellett új bérrendszer kidolgozásán dolgoznak, amely a jelenlegi sávos rendszer helyett nagyobb súllyal venné figyelembe a szakmai tapasztalatot, a végzettséget és a képesítéseket

Két, gyógytornász alapvégzettségű oktató kapott egyetemi tanári kinevezést a Pécsi Tudományegyetemen. Prof. Dr. Hock Márta és Prof. Dr. Járomi Melinda ezzel elsőként jutott el Magyarországon gyógytornász végzettséggel az egyetemi tanári szintig. Mindketten a PTE Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézetének oktatói.

Átfogó változtatások előtt állhat a magyar egészségügy – erről Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt. A tervek szerint év végére országos felmérés készül az egészségügyi intézmények állapotáról, és ennek eredménye alapján kezdődhet meg az ellátórendszer átszervezése. Az államtitkár szerint a jelenlegi rendszer változatlan formában nem tartható fenn.

A műtéti várólisták csökkentéséhez nem elegendő önmagában a műtéti kapacitások bővítése, megfelelő számú és kompetenciájú ápolóra, valamint más szakdolgozókra is szükség van – írja a Medical Online Rozsos Erzsébet ápolásetikus Népszavában megjelent cikke alapján. A szerző szerint adatalapú kapacitástervezés és a szakdolgozói hiány érdemi kezelése nélkül a várólisták biztonságos rövidítése aligha megvalósítható.

A látássérült emberek közlekedésének, gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférésének és szemészeti ellátásának javítására dolgozott ki javaslatcsomagot az Útjelző - Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata. A 40 szervezetet tömörítő hálózat többek között akadálymentesebb közösségi közlekedést, korszerűbb támogatási rendszert, országos szemészeti szűréseket és az EESZT fejlesztését szorgalmazza.

Megérkezett a Szegedi Tudományegyetemre a da Vinci X lágyszöveti robotsebészeti rendszer, amellyel a sebészet, az urológia és a szülészet-nőgyógyászat területén vezethetik be a robotasszisztált műtéti technológiát. A szakmai felkészülés és az oktatás már megkezdődött, az első beavatkozások pedig szeptember elején indulhatnak. Az egyetem hosszú távú célja egy több szakterületet összekapcsoló Robotsebészeti Centrum kialakítása.

Donald Trump amerikai elnök új rendelete három kategóriába rendezi át a gyermekkori és serdülőkori oltási ajánlásokat. A minden gyermek számára ajánlott védőoltások köre 11 betegségre terjed ki, míg több más oltást magas kockázat esetén vagy közös klinikai döntés alapján javasolnak. A rendelet az oltási ütemezés további felülvizsgálatát, valamint a szülői választási lehetőségek bővítését is előírja.

Az európai egészségügyi rendszerekkel való elégedettség továbbra is alacsony, miközben a mesterséges intelligencia egyre több ember egészséggel kapcsolatos döntéseiben jelenik meg – derül ki a STADA Health Report 2026 eredményeiből. A válaszadók 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az ellátásában, ugyanakkor 77 százalék továbbra is háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi kérdésekben.

A magyar digitális egészségügyi szolgáltatások három fő eleme, az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal külön-külön már ismert és használt megoldás, a felhasználók azonban nem feltétlenül érzékelik őket egy egységes rendszer részeiként. A PwC kutatása szerint a betegeknek jelenleg sokszor maguknak kell kideríteniük, melyik ügyet melyik felületen intézhetik el. Remete Gergő szerint átláthatóbb és proaktívabb működésre lenne szükség.

Országos betegbiztonsági rendszer kialakítását kezdeményezi Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a pécsi sürgősségi klinikán történt betegbántalmazási ügy nyomán. A miniszter szerint az eset tanulságai túlmutatnak egyetlen intézményen, ezért olyan rendszert szeretne létrehozni, amelyben a legsúlyosabb eseményekből az egész egészségügy tanulhat. A kezdeményezés célja a hasonló esetek megelőzése és a betegbiztonság erősítése

Országos helyzetfelmérés készül az egészségügyi ellátórendszerről – erről beszélt Buga László, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkár a HVG360-nak adott interjúban. Elmondása szerint a hivatalosan szünetelő kórházi egységek aránya közel 20 százalék, ugyanakkor a tényleges helyzet ennél is kedvezőtlenebb lehet. Az államtitkár hét olyan szakterületet is megnevezett, ahol a legnagyobb kihívásokkal kell szembenézni.

Három miniszteri biztost nevezett ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a sürgősségi ellátás, a mentális egészségügy, valamint az ortopédiai-traumatológiai ellátás fejlesztésére – írja a Népszava a Hivatalos Értesítőben megjelent utasítás alapján. A megbízások 2026. július 1-jétől két évre szólnak.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen a fekvőbeteg-ellátásra épül, miközben nemzetközi szinten egyre inkább a járóbeteg-ellátás és az egynapos beavatkozások kerülnek előtérbe – írja a PHARMINDEX Online.

Legalább 20–25 százalékos béremelést tart szükségesnek az egészségügyben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A Deutsche Welle videóriportjában arról beszélt, hogy az ágazat egyik legnagyobb problémája a humánerőforrás-hiány, mivel az elmúlt években sok egészségügyi szakember vállalt munkát külföldön.

Az egyházi fenntartású kórházak szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer több területen hátrányosan érinti működésüket, ezért állami beavatkozást sürgetnek – számolt be róla a Világgazdaság.

Az egészségügyi minisztérium új nyilatkozási irányelveket dolgoz ki az egészségügyi dolgozók számára – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzésében. A cél, hogy nyitottabb és átláthatóbb tájékoztatás valósuljon meg a kórházak működéséről.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint hosszú távon nem tartható fenn a jelenlegi rendszer, amelyben ennyi ügyeleti pont működik országszerte. Az InfoRádió Aréna című műsorában Álmos Péter arról beszélt, hogy a kórházi ellátás átszervezésének kérdését nyíltan meg kell vitatni.

A Magyar Mérnöki Kamara szerint a kórházi klimatizálás jóval többet jelent egyszerű hűtésnél. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy már rendelkezésre áll egy szakmai útmutató, amely támogatást nyújthat a kormány által bejelentett kórházi klíma- és hűtőberendezés-fejlesztési programhoz.

Ünnepélyes keretek között adta át idei elismeréseit a Magyar Orvosi Kamara. A 2026-os díjazottak között több kategóriában összesen tízen részesültek szakmai elismerésben, köztük a Hippokratész Emlékérem, a Dignitas humana – dr. Karsai Dániel emlékdíj, a Közösségért Díj és a MOK Média Díj kitüntetettjei.

Visszakaphatja korábbi nevét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – írta a 444 a készülő egészségügyi átalakításokról szóló hírek alapján. A lap szerint az új egészségügyi vezetés egyik terve, hogy a NEAK ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) néven működjön tovább.

A foglalkozás-egészségügy modernizálásáról és preventív szerepének erősítéséről írt vendégcikket Lancz Róbert, a Doktor24 és a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének vezetője a HVG360-on.

Az egészségügyi rendszer állapotáról és a szakdolgozói hiány mértékéről írt Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A bejegyzésben a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara helyzetértékelő dokumentumára hivatkozott.

Az egészségügy átalakításáról és a leendő szakmai irányokról beszélt parlamenti meghallgatásán Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt. A bemutatott tervek alapján jelentős szerkezeti változások jöhetnek a magyar egészségügyben, több új intézmény és háttérszervezet létrehozásával.

Van, amiben már most jobbnak tűnik a mesterséges intelligencia az orvosoknál, de összességében azért még nem kell attól tartani, hogy a jövőben a technológia dönt majd az ember helyett.

Semmelweis hazájában kötelességünk, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön a kórházi fertőzések elleni küzdelemben, ezért megalakítjuk a kórházainkban működő Semmelweis rendet - írta ki Facebook-oldalára Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter. A Semmelweis rend nevű külön csoport lenne az, amelynek tagjai figyelnek arra, hogy az egészségügyi intézményekben legyen wc-papír, kézmosó folyadék, és tisztaság.

Takács Péter államtitkár a Magyar Kórházszövetség február végi konferenciáján jelentette be, hogy folytatódik az ellátások finanszírozásának korrigálása, így a tavalyi 150 milliárdos forrásbővítés után idén újabb 80 milliárd forinttal egészíti ki a kormányzat a betegek kezelésére felhasználható keretet, közli a Népszava.

Július 1-jére, vagyis Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket – ígérte az RTL Híradóban a leendő egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt. A hibáztató egészségügyi kultúra helyett tanuló egészségügyi kultúrát szeretne meghonosítani Magyarországon.

Az elmúlt években az egészségügyben nem csupán a strukturális problémák mélyültek el, hanem egy ennél mérgezőbb, a szakmai és etikai alapokat romboló folyamat is zajlott: a hatalom és a hozzá lojális szereplők egy része nyílt vagy burkolt módon fordult szembe saját hivatásának közösségével és sokszor a hivatás alapelveivel.

A magyar egészségügyi rendszer problémái az elmúlt években fokozatosan mélyültek, ugyanakkor 2026-ra egyértelműen politikai prioritássá váltak. A választási kampány során a betegellátás minősége, a hozzáférési egyenlőtlenségek és az egészségügyi dolgozók helyzete egyaránt meghatározó kérdéssé lépett elő, amelyre a politikai szereplők – eltérő hangsúlyokkal – programokat építettek.

Az orvoskamara négyezer orvost kérdezett meg a munkájáról. Az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

A krónikus betegeknek fontos rendelet jelent meg. Az új miniszteri rendelet értelmében 2026 őszétől meghatározott esetekben gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is felírhatja a rendszeresen szedett gyógyszereket. 

Megjelent a Magyar Közlönyben egy rendelet, amely a kormány szerint az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak rendezését teszi lehetővé. Azt írják: egyelőre kiemelt cél, hogy „a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljenek, és az egészségügyi ellátás még kiegyensúlyozottabban működjön”.

A magyar gyermekorvosi ellátórendszer egyre súlyosabb szakemberhiánnyal küzd, amit a friss statisztikai adatok is alátámasztanak. A csökkenő orvosszám és az elöregedő szakma miatt egyre több körzet marad betöltetlen.

A mesterséges intelligencia (MI) és új technológiák folyamatosan átalakítják az egészségügyi rendszereket, révén jelentős előnyöket hozva a diagnosztika, gyógyszerfejlesztés és az egészségügyi dolgozók tehermentesítése terén. E technológiák elterjedése már most érzékelhető Európa számos országában: míg Finnország az egészségügyi dolgozók képzésére használja az MI-t, addig Észtország az orvosi adatok elemzésére, Spanyolország pedig a betegségek felismerésére épít a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre.

Stabil, kiszámítható forrásokra van szüksége az egészségügynek, amellyel tovább tud működni az ellátórendszer, írja a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). 2025 tavaszán még figyelmeztetésként hangzott el, de mára azonban kézzelfoghatóvá vált az egészségügy összeomlása. 

17 oktatási és 25 egészségügyi, mesterséges intelligenciát is integráló alkalmazás született a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont (GDE MIT) Minds & Machines Hackathonján. A 13 ezer euró összdíjazású, 30 órás maratoni innovációs versenyen az oktatás és az egészségügy volt a fókuszban, ami erősen megmozgatta az IT tehetségeket.

Nem egyszeri korrekcióról van szó: 2026-tól inflációkövető béremelést, radikális arányváltoztatást és több évre szóló bérpályát tárgyal a kormányzat a szakszervezettel.

Hamarosan a patikában a felírhatják a betegeknek a vényköteles gyógyszereket - derül ki egy társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből. Maximum csak harminc napra elegendő mennyiséget lehet így kiváltani, azt is csak akkor, ha a korábbi receptet orvos állította ki.

Négy hónappal a tervezett ütem előtt jár Európa egyik legnagyobb rákcentruma, amely akár egy évvel korábban megnyithat Lengyelországban. A wroclawi beruházás a lengyel egészségügy egyik legnagyobb fejlesztése lehet.

A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvosok jelentős része azért hagyja el az állami ellátást és fordul a magánszektor felé, mert az állami rendszerben nem lát kiszámítható, biztonságos jövőt.

Hivatalosan is elérhetővé vált az Egészség 1. Lépés elnevezésű ingyenes online oktatóprogram. A kezdeményezés célja a magyar lakosság egészségértésének fejlesztése, a tudatosabb betegutak kialakítása és a megelőzés szemléletének népszerűsítése. A több mint 60 hiánypótló oktatófilm elkészítéséhez 30-nál több nemzetközileg elismert orvos és egészségügyi szakember nyújtott szakmai támogatást.

Az egészségügyben a szuggesztió a gyógyító kommunikáció része. Ennek lényege, hogy az egészségügyi dolgozók pozitív üzenetekkel, helyes szóhasználattal és a gyógyulásba vetett hit átadásával segítik a beteg felépülését. A megfelelő kommunikáció csökkenti a szorongást, míg a negatív szuggesztió ronthatja a betegség kimenetelét.

A Richter Gedeon Nyrt. a Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatásával idén is meghirdeti a Richter Érdemérem pályázatot, amely bruttó kétmillió forint díjazással ismeri el azokat a szakorvosokat, akik kivételes elhivatottsággal és szakmai teljesítménnyel járulnak hozzá az egészségügyi ellátás színvonalának fejlődéséhez.

Egy szegedi szakember évek óta segíti az egészségügyben dolgozók lelki egyensúlyának megőrzését. Töreki Annamária a kiégés kezelésében úttörő munkát végez Magyarországon, nemrégiben pedig író-olvasó klubot is indított a szegedi SBO-n.

Néhány hónapon belül sztrájkba léphetnek az egészségügyi szakdolgozók Magyarországon, a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalások ugyanis eredménytelenek maradtak. Az érdekvédelmi szervezet nehezményezi, hogy a szakdolgozók második éve nem kaptak béremelést, a munkabeszüntetés lehetősége az év első felében is napirendre kerülhet.

Életet mentett az Országos Mentőszolgálat által január 1-jén elindított videóalapú stroke-távdiagnosztikai (OMSZ TeleStroke) rendszerének egyik első éles alkalmazása. A mentők célja, hogy a modern infokommunikációs megoldások bevonásával tovább növelje a sürgősségi betegellátás biztonságát és hatékonyságát!

Magyarország lakosonként évente 1925 eurót  – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja az Economx a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentésére hivatkozva.

Az  OKFŐ adatai szerint több mint 900 orvos, 500 szakápoló és 130 gyógyszerész kért külföldi munkavégzéshez engedélyt. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt, egy orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.