Egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek a hőhullámok

Belföldi hírek, 2026. szept. 24.

A klímaváltozás hatásai Magyarországon egyre erősebben érzékelhetők, és már az emberi egészséget is közvetlenül terhelik - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal új, Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványából. A nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett, gyakoribbá váltak a hőhullámok és a trópusi éjszakák, ami növeli a hőséghez kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.

A KSH szerint Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Emelkedik az átlaghőmérséklet, hosszabbá és gyakoribbá váltak a hőhullámok, miközben nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma is. Míg 2000 előtt évente jellemzően legfeljebb 2-3 trópusi éjszakát regisztráltak, 2024-ben országos átlagban már 16 ilyen éjszaka fordult elő. Trópusi éjszakának azt nevezik, amikor a napi minimum-hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá.

A hosszú távú adatok szerint a nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal nőtt Magyarországon. A melegebb nyári éjszakák kedvezőtlenül befolyásolják az emberek komfortérzetét, és növelik a hőhullámokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.

A kiadvány külön kitér a hőhullámok egészségügyi következményeire is. A KSH szerint a magas hőmérséklet az emberi szervezetet is terheli, és a hőhullámok várható gyakoribbá és intenzívebbé válásával a többlethalálozás a hőségriasztásos napok számának emelkedésével párhuzamosan alakulhat.

A klímaváltozás más időjárási jelenségekben is megmutatkozik. Az éves csapadékmennyiségben nincs egyértelmű hosszú távú változás, ugyanakkor több mint száz év alatt átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma. Ezzel párhuzamosan gyakoribbá váltak azok a napok, amikor rövid idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék hullik. A KSH a szupercellák gyakoribb előfordulását is a szélsőséges időjárási események erősödésének példájaként említi.

A Klímaindikátorok Magyarországon című interaktív kiadvány közel ötven mutató segítségével mutatja be a hazai klímaváltozás folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén bekövetkezett változásokat.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal - Klímaindikátorok Magyarországon, 2026. szeptember 21.

Illusztráció: KSH.hu

Indexkép: ChatGPT

További híreink

...

Belföldi hírek

Bővült a megelőző mellműtétek finanszírozása

Októbertől társadalombiztosítási finanszírozással is elvégezhető a daganattal közvetlenül nem érintett emlő megelőző eltávolítása és teljes plasztikai helyreállítása azoknál a betegeknél, akiknél laboratóriumi vizsgálat igazolja a BRCA1 vagy BRCA2 génmutációt. A beavatkozás a daganatos oldal műtétével egy időben vagy később is elszámolható - írja az Mfor.

2026. okt. 19.

...

Belföldi hírek

Ki felel, ha hibázik az MI?

A mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyben. Használatukkal azonban egy nehezen megválaszolható kérdés is előtérbe kerül: ki viseli a felelősséget, ha az MI hibás javaslatot ad, és ez befolyásolja a beteg kezelését?

2026. okt. 15.

...

Belföldi hírek

500 milliárddal nőhet az egészségügy forrása

A kormány 2027-ben 500 milliárd forinttal növelné az egészségügy költségvetési forrásait. A többletből többek között szakdolgozói béremelésre, az alapfinanszírozás rendezésére és az ellátáshoz való hozzáférés javítására költenének. Közben október közepén elindul a várólista-csökkentő program is, amely elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra fókuszál.

2026. okt. 13.

...

Belföldi hírek

Új molekuláris patológiai labor a Semmelweis Egyetemen

Új molekuláris patológiai laboratóriumot adtak át a Semmelweis Egyetemen. A fejlesztés célja a daganatos és más betegségek korszerűbb, genetikai és molekuláris alapú vizsgálata, valamint a személyre szabott diagnosztika és kezelés támogatása. Az új labor a betegellátás mellett az oktatási és kutatási feladatokat is szolgálja.

2026. okt. 08.