Jendrassik Ernő- A honi ideggyógyászat letéteményese

Belföldi hírek, 2024. jan. 29.

A hazai neurológia és belgyógyászat kiemelkedő alakja, aki jelentős szerepet játszott az orvosi szaknyelv fejlesztésében is. (1858-1921)

Kolozsváron született, és orvosi tanulmányait a budapesti orvoskaron kezdte, miután édesapja, Jendrassik Jenő, aki élettan tanár volt, itt kapott tanári állást.

Jendrassik Ernő 1880-ban kapta meg orvosi oklevelét, és pályafutása Wagner János belklinikáján indult. A nyolcvanas években hosszabb tanulmányutakat tett, melyek során 1885-ben eljutott Jean-Martin Charcot híres, a párizsi Salpêtrière-ben működő intézetébe, ahol az ideggyógyászatban képezte magát. Hazatérve 1887-ben az idegkórtan magántanára lett.

Jendrassik Ernő munkássága javarészt a neurológia körébe sorolható, de kiemelkedő képességeit a belgyógyászatban is kamatoztatta. Még 1885-ben fedezte fel a higanytartalmú, eladdig csak hashajtóként alkalmazott kalomel vízhajtó hatását, egyben kidolgozta a csupán vízhajtáshoz szükséges adagolást.

1893-tól az idegkórtan nyilvános rendkívüli tanára lett, és heti 5 órában tartott előadást a II. sz. Belklinika tantermében. 1899-ben tanári jogosítványát az egész belgyógyászatra kiterjesztették. 1902-ben megszervezte a IV. Belgyógyászati tanszéket, és átadta az idegkórtan oktatását Korányi Sándornak.

Jendrassik Ernő munkássága érintette a magyar orvosi szaknyelv művelését is. Az 1891-ben Hőgyes Endre kezdeményezésére, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat kebelében megalakított első magyar élettani társulás egyik alapító tagja és első jegyzője volt. 1898-ban az Akadémia levelező, 1918-ban rendes tagja lett. A Budapesti Orvostudományi Egyetem 1960-ban tiszteletére emlékérmet és díjat alapított. A róla elnevezett Jendrassik-féle műfogás a világszerte ismert térdreflex-próba.

Főbb munkái között szerepel “A szervi szívbajok kórtana és orvoslása” (1891), “A belorvostan tankönyve” (1910-1914), és a “Belorvosi diagnosztika” (1921).

Forrás: baratikor.semmelweis.hu

További híreink

...

Interjúk

Dr. Kónya Péter: patológusként is a gyógyulásért dolgozunk

A patológus szakmának csak egy részét képezi a kórboncolás. Ők vizsgálják a betegektől levett szövettani mintákat, ami alapján elkezdődhet a személyre szabott gyógyítás, de az elhunytak családtagjainak egészsége is függhet feltáró munkájuktól. 

2024. jún. 20.

...

Belföldi hírek

Két hónap alatt több mint hússzor támadtak rá mentősökre Magyarországon

Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán közölte, hogy az elmúlt két hónapban több mint húsz esetben támadtak rá bajtársaikra mentés közben. A legtöbb esetben azok fenyegetik meg őket vagy támadnak rájuk, akik segítségre szorulnak.

2024. jún. 19.

...

Belföldi hírek

Paradigmaváltás az egészségügyben, és az MI szerepe

2024. május 28-án a Semmelweis Egyetem igazgatóhelyettese, dr. Palicz Tamás a Világgazdaság és a Figyelő által közösen megrendezett, Csak egészség legyen! című egészségügyi konferencián tartott előadást.

2024. jún. 17.

...

Belföldi hírek

"Előbb fog elfogyni a humán erőforrás az egészségügyből, mint a pénz"

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek budapesti konferenciáján az alap-, a járóbeteg- és a kórházi ellátásban eddig lezajlott és a jövőbeni változásokról is beszélt. 

2024. jún. 13.