Paradigmaváltás az egészségügyben, és az MI szerepe

Dr. Palicz Tamás arról a paradigmaváltásról beszélt, amelyet a digitalizáció megjelenése indukált az egészségügyben. Megemlítette, hogy megjelentek azok a lehetőségek, amelyek rendszereket képesek átalakítani, mint például a robotika, a szenzorok, a nagy sebességű hálózati kommunikáció és a mesterséges intelligencia. Hangsúlyozta, hogy digitális transzformáció lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi folyamatok, ellátási formák teljesen átalakuljanak.

Az újonnan megnevezett ellátási modellek – mint a telemedicina – révén az adat közlekedik a rendszerben, új betegutak, új ellátási formák alakulnak ki, új tudás keletkezik. A digitális transzformáció új kompetenciákat is igényel, ezeket oktatni kell az egészségügyi képzésben, de erre még nem vagyunk teljesen felkészülve – tette hozzá.

Átalakulnak a feladatok, mást kell végeznie az orvosnak, az ápolónak, az adminisztrációnak. A digitalizáció együtt jár a dehumanizációval is, de a cél az, hogy inkább „rehumanizáció” történjen, azaz a technológia végezze el az adatelemző, adminisztrációs feladatokat, az orvos és az ápoló pedig foglalkozzon a beteggel.

Beszélt az MI (mesterséges intelligencia) fogalmairól, a felügyelt tanulásról, amely jellemzően megjelenik az egészségügyben is. Ismertette a Nemzeti Laboratórium munkáját, amely a magyar adatokkal, magyar adattudományi szakemberekkel népegészségügyi problémákon – vastagbéldaganat és emlőrákszűrés – dolgoznak.

Zárógondolatként kiemelte annak a szükségességét, hogy minden innováció épüljön be a rendszerbe, jelenjen meg a társadalomban. Hiszen akkor van értéke egy fejlesztésnek, ha ezek növelik az egészségnyereséget, az egészségben eltöltött időt.

Forrás: semmelweis.hu
Fotó: Vémi Zoltán/Világgazdaság

Vissza a hírekhez