Rendszerszintű beavatkozásra van szükség az egészségügy reformjához

Belföldi hírek, 2026. ápr. 16.

A magyar egészségügyi rendszer problémái az elmúlt években fokozatosan mélyültek, ugyanakkor 2026-ra egyértelműen politikai prioritássá váltak. A választási kampány során a betegellátás minősége, a hozzáférési egyenlőtlenségek és az egészségügyi dolgozók helyzete egyaránt meghatározó kérdéssé lépett elő, amelyre a politikai szereplők – eltérő hangsúlyokkal – programokat építettek.

A rendszer állapota: adatokkal igazolt feszültségek

A jelenlegi helyzetet több, egymással összefüggő indikátor jellemzi. A várólisták hossza tovább növekedett: a nagy műtéti beavatkozások esetében a várakozók száma 30 ezer fő felett stabilizálódott. Ez a tendencia a kapacitások korlátozottságát és az ellátásszervezés hiányosságait egyaránt tükrözi.

A humánerőforrás-helyzet továbbra is kritikus. A szakdolgozói hiány nagyságrendje eléri a több tízezres szintet, miközben az alapellátásban több mint ezer betöltetlen praxis jelzi az utánpótlás tartós elégtelenségét. Az ellátórendszer működése így egyre inkább az erőforrások újraelosztásán és a túlterhelésen alapul.

 

A Tisza Párt egészségpolitikai fókuszai

A Tisza Párt programjában az egészségügy kiemelt területként jelenik meg, és több ponton is strukturális reformot irányoz elő.

A program egyik hangsúlyos eleme a finanszírozás újragondolása, amely a GDP-arányos egészségügyi kiadások növelését célozza. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer átláthatóságának javítása és az erőforrások hatékonyabb allokációja is megjelenik célkitűzésként.

 

A Tisza Párt egészségügyi programjának főbb célkitűzései

  • 2030-ra az állami egészségügyi finanszírozás a GDP 7 százalékára nő, – jelenleg 4,7-4,9 százalék körüli. Minden évben legalább 500 milliárd forinttal több forrás biztosítanak az állami egészségügyi ellátórendszernek.
  • Minden régióban fejlesztenek egy korszerű, jól felszerelt, központi kórházat, megerősítik a vidéki, kisebb intézményeket is és megőriznek minden már meglévő kórházat.
  • Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz meg, és az egészségügyi miniszternek vétójoga lesz a kormányban.
  • Célzott ösztöndíjakkal és megemelt bérekkel csökkentik a szakorvos- és ápolóhiányt; kapacitásbővítést és intelligens betegirányítást vezetnek be.
  • 2027 végére a várólisták legfeljebb 6 hónaposak lesznek a fekvőbeteg-ellátásban, és 2 hónaposak a járóbeteg-ellátásban.
  • Cél, hogy 2035-re a magyarok várható élettartama elérje a 80 évet; visszaszorítják a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és támogatják az egészséges táplálkozást és a mozgást.
  • Betiltják az egészségtelen élelmiszerek gyermekeket célzó reklámját, figyelmeztető címkéket vezetnek be, és rendet tesznek az iskolai közétkeztetésben; korosztályos egészségfejlesztő programokat indítanak.
  • Öt évente ingyenes egészségügyi állapotfelmérést biztosítanak a középkorúaknak; mobil szűrőbuszokkal és digitális eszközökkel ösztönözzük a részvételt, hogy a ciklus végére a részvételi arányok elérjék az EU-s átlagot.
  • Cél, hogy legalább 10 százalékkal csökkenjen a daganatos megbetegedések száma legalább és az 5 éven túli tünetmentességek aránya is jelentősen növekedjen.
  • 2027-re minden régióban biztosítják a mentők 15 perces kiérkezést; lecserélik az elhasználódott mentőautókat, megújítják a mentőhelikopter flottát, és csökkentik a sürgősségi osztályok túlterheltségét.
  • Az egészségügyre vonatkozó minőségi adatokat és mutatókat átláthatóan, rendszeresen, érthetően publikálják; önálló egészségügyi minisztériumot hoznak létre, és megerősítik a szakma autonómiáját.

 Forrás: Pharmindex

Illusztráció: Gemini AI

További híreink

...

Belföldi hírek

Egységesebb digitális egészségügyi rendszerre lenne szükség

A magyar digitális egészségügyi szolgáltatások három fő eleme, az EESZT, az EgészségAblak és az Egészségvonal külön-külön már ismert és használt megoldás, a felhasználók azonban nem feltétlenül érzékelik őket egy egységes rendszer részeiként. A PwC kutatása szerint a betegeknek jelenleg sokszor maguknak kell kideríteniük, melyik ügyet melyik felületen intézhetik el. Remete Gergő szerint átláthatóbb és proaktívabb működésre lenne szükség.

2026. aug. 03.

...

Belföldi hírek

Országos betegbiztonsági rendszer létrehozását kezdeményezi Hegedűs Zsolt

Országos betegbiztonsági rendszer kialakítását kezdeményezi Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a pécsi sürgősségi klinikán történt betegbántalmazási ügy nyomán. A miniszter szerint az eset tanulságai túlmutatnak egyetlen intézményen, ezért olyan rendszert szeretne létrehozni, amelyben a legsúlyosabb eseményekből az egész egészségügy tanulhat. A kezdeményezés célja a hasonló esetek megelőzése és a betegbiztonság erősítése

2026. júl. 28.

...

Belföldi hírek

Hét területen a legsúlyosabbak az egészségügy problémái

Országos helyzetfelmérés készül az egészségügyi ellátórendszerről – erről beszélt Buga László, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkár a HVG360-nak adott interjúban. Elmondása szerint a hivatalosan szünetelő kórházi egységek aránya közel 20 százalék, ugyanakkor a tényleges helyzet ennél is kedvezőtlenebb lehet. Az államtitkár hét olyan szakterületet is megnevezett, ahol a legnagyobb kihívásokkal kell szembenézni.

2026. júl. 23.

...

Belföldi hírek

Három miniszteri biztost neveztek ki három kiemelt egészségügyi területre

Három miniszteri biztost nevezett ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a sürgősségi ellátás, a mentális egészségügy, valamint az ortopédiai-traumatológiai ellátás fejlesztésére – írja a Népszava a Hivatalos Értesítőben megjelent utasítás alapján. A megbízások 2026. július 1-jétől két évre szólnak.

2026. júl. 20.