Batthyány-Strattmann László- A szegények orvosa
Belföldi hírek, 13 Nov 2023
„HA BOLGOG AKARSZ LENNI, TÉGY MÁSOKAT BOLDOGGÁ.“ Életműve olyan alapokat teremtett, amelyekre ma is építkezhetünk az egészségügy területén.
Batthyány-Strattmann László 1870. október 28-án született Dunakilitin. Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, édesanyja pedig fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.
Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Végül felfedezte igazi hivatását, és 25 éves korában orvostanhallgató lett.
1898-ban saját pénzből az észak-burgenlandi Kittsee-ben (Köpcsény) található kastélya mellett modern kórházat építtetett. Jövedelmének több mint kétharmad részét fektette a kórházba, azért, hogy „kedves betegeivel” jót tehessen. Naponta 80–100 beteget is kezelt. Gyakran saját maga fizette a felírt gyógyszereket és a betegei utazási költségeit is.
Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.
1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik.
59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én.
Életműve olyan alapokat teremtett, amelyekre ma is építkezhetünk az egészségügy területén.
Forrás:
https://www.batthyany.at/
https://hu.wikipedia.org/