Az orvosok csaknem fele a magán- és az állami ellátásban is dolgozik

Belföldi hírek, 2026. ápr. 13.

Az orvoskamara négyezer orvost kérdezett meg a munkájáról. Az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Felmérést készített a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosok munkavállalásának főbb jellemzőiről. A kérdőívet több mint négyezer orvos töltötte ki, többek között a munkaterhelésről, megélhetésről, munkakörülményeikről és jövőbeli terveiről kérdezték őket. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Az előzetes eredményekből kiderül, hogy az orvosok 45 százaléka több lábon áll, azaz az állami és a magánellátásban is dolgozik,

16 százalékuk azonban csak a magánszektorban praktizál, és 38 százalékuk dolgozik csak állami szektorban.

További eredmények:

  • a csak állami rendszerben dolgozók jelentősen több munkaórát dolgoznak (medián 40 óra/hét), mint a csak magán ellátásban dolgozók (medián 29 óra/hét).
  • a jövőre vonatkozóan erős az állami szektor elhagyásának szándéka, azaz a magánszektorba vagy külföldre távozás, esetleg a pálya elhagyása. Ebben vezető szerepe van annak az érzésnek, hogy az állami szektor kiszámíthatatlanná vált, nincs világos jövőkép.
  • az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják, az alkalmasság és szakmai érdem helyett rendszerszintű jellemző a lojalitás alapú és feudalisztikus működés.
  • az orvosok nem támogatják a magán-állami rendszerek munkavállalói átjárhatóságát korlátozó lépéseket.
  • a helyzet javításához kiszámítható szabályozás, világos ágazati jövőkép, a munkakörülmények javítása, kiszámítható bérek, és a feudalisztikus hatalmi struktúrák lebontása fontos.

Azt a MOK megjegyezte: „közismert tény, hogy Magyarországnak nincs két párhuzamos egészségügyre elegendő orvosa, az elmúlt évek tapasztalata pedig az, hogy a kettős foglalkoztatás az állami ellátás hátrányára válik a jelenlegi szabályozási körülmények között. Új jogi szabályozás előtt fontos ismerni az orvosok véleményét, ez a felmérés ezt támogatja”.

Forrás: hvg.hu

További híreink

...

Belföldi hírek

Bővült a megelőző mellműtétek finanszírozása

Októbertől társadalombiztosítási finanszírozással is elvégezhető a daganattal közvetlenül nem érintett emlő megelőző eltávolítása és teljes plasztikai helyreállítása azoknál a betegeknél, akiknél laboratóriumi vizsgálat igazolja a BRCA1 vagy BRCA2 génmutációt. A beavatkozás a daganatos oldal műtétével egy időben vagy később is elszámolható - írja az Mfor.

2026. okt. 19.

...

Belföldi hírek

Ki felel, ha hibázik az MI?

A mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyben. Használatukkal azonban egy nehezen megválaszolható kérdés is előtérbe kerül: ki viseli a felelősséget, ha az MI hibás javaslatot ad, és ez befolyásolja a beteg kezelését?

2026. okt. 15.

...

Belföldi hírek

500 milliárddal nőhet az egészségügy forrása

A kormány 2027-ben 500 milliárd forinttal növelné az egészségügy költségvetési forrásait. A többletből többek között szakdolgozói béremelésre, az alapfinanszírozás rendezésére és az ellátáshoz való hozzáférés javítására költenének. Közben október közepén elindul a várólista-csökkentő program is, amely elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra fókuszál.

2026. okt. 13.

...

Belföldi hírek

Új molekuláris patológiai labor a Semmelweis Egyetemen

Új molekuláris patológiai laboratóriumot adtak át a Semmelweis Egyetemen. A fejlesztés célja a daganatos és más betegségek korszerűbb, genetikai és molekuláris alapú vizsgálata, valamint a személyre szabott diagnosztika és kezelés támogatása. Az új labor a betegellátás mellett az oktatási és kutatási feladatokat is szolgálja.

2026. okt. 08.