Az orvosok csaknem fele a magán- és az állami ellátásban is dolgozik

Belföldi hírek, 2026. ápr. 13.

Az orvoskamara négyezer orvost kérdezett meg a munkájáról. Az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Felmérést készített a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosok munkavállalásának főbb jellemzőiről. A kérdőívet több mint négyezer orvos töltötte ki, többek között a munkaterhelésről, megélhetésről, munkakörülményeikről és jövőbeli terveiről kérdezték őket. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Az előzetes eredményekből kiderül, hogy az orvosok 45 százaléka több lábon áll, azaz az állami és a magánellátásban is dolgozik,

16 százalékuk azonban csak a magánszektorban praktizál, és 38 százalékuk dolgozik csak állami szektorban.

További eredmények:

  • a csak állami rendszerben dolgozók jelentősen több munkaórát dolgoznak (medián 40 óra/hét), mint a csak magán ellátásban dolgozók (medián 29 óra/hét).
  • a jövőre vonatkozóan erős az állami szektor elhagyásának szándéka, azaz a magánszektorba vagy külföldre távozás, esetleg a pálya elhagyása. Ebben vezető szerepe van annak az érzésnek, hogy az állami szektor kiszámíthatatlanná vált, nincs világos jövőkép.
  • az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják, az alkalmasság és szakmai érdem helyett rendszerszintű jellemző a lojalitás alapú és feudalisztikus működés.
  • az orvosok nem támogatják a magán-állami rendszerek munkavállalói átjárhatóságát korlátozó lépéseket.
  • a helyzet javításához kiszámítható szabályozás, világos ágazati jövőkép, a munkakörülmények javítása, kiszámítható bérek, és a feudalisztikus hatalmi struktúrák lebontása fontos.

Azt a MOK megjegyezte: „közismert tény, hogy Magyarországnak nincs két párhuzamos egészségügyre elegendő orvosa, az elmúlt évek tapasztalata pedig az, hogy a kettős foglalkoztatás az állami ellátás hátrányára válik a jelenlegi szabályozási körülmények között. Új jogi szabályozás előtt fontos ismerni az orvosok véleményét, ez a felmérés ezt támogatja”.

Forrás: hvg.hu

További híreink

...

Belföldi hírek

A kettős korfa hatásai súlyosbíthatják az orvoshiányt

A magyar egészségügyben jelenleg 5-10 százalékos orvoshiánnyal számolnak, miközben az orvostársadalom korösszetétele további kockázatot jelent. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sok orvos 55 év feletti, mellettük fiatalok lépnek be a rendszerbe, a középgeneráció viszont részben hiányzik. Ha a fiatalabb orvosok nem tudnak időben nagyobb szerepet átvenni, ez 5-8 éven belül komoly problémát okozhat.

2026. szept. 28.

...

Belföldi hírek

Egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek a hőhullámok

A klímaváltozás hatásai Magyarországon egyre erősebben érzékelhetők, és már az emberi egészséget is közvetlenül terhelik - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal új, Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványából. A nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett, gyakoribbá váltak a hőhullámok és a trópusi éjszakák, ami növeli a hőséghez kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.

2026. szept. 24.

...

Belföldi hírek

Átadták a Magyar Kórházszövetség díjait

A Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusán több rangos szakmai elismerést is átadtak Siófokon. A 2026. szeptember 16-18. között megrendezett eseményen életműdíjakkal, szakmai és innovációs díjakkal ismerték el a hazai egészségügy, a kórházügy és a szövetségi munka meghatározó szereplőit. Az elismeréseket Dr. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke adta át.

2026. szept. 22.

...

Belföldi hírek

2027-re halasztják a gyógyszerfelírás átalakítását

2027.január 1-jére halasztják annak a szabályozásnak a bevezetését, amely bizonyos feltételek mellett gyógyszerészek és okleveles, kiterjesztett hatáskörű ápolók számára is lehetővé tenné egyes támogatott gyógyszerek felírását. A változás eredetileg 2026. október 1-jén lépett volna hatályba, a halasztást a kellő felkészülési idő és a betegbiztonság indokolja.

2026. szept. 18.