Az orvosok csaknem fele a magán- és az állami ellátásban is dolgozik

Belföldi hírek, 2026. ápr. 13.

Az orvoskamara négyezer orvost kérdezett meg a munkájáról. Az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Felmérést készített a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosok munkavállalásának főbb jellemzőiről. A kérdőívet több mint négyezer orvos töltötte ki, többek között a munkaterhelésről, megélhetésről, munkakörülményeikről és jövőbeli terveiről kérdezték őket. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

Az előzetes eredményekből kiderül, hogy az orvosok 45 százaléka több lábon áll, azaz az állami és a magánellátásban is dolgozik,

16 százalékuk azonban csak a magánszektorban praktizál, és 38 százalékuk dolgozik csak állami szektorban.

További eredmények:

  • a csak állami rendszerben dolgozók jelentősen több munkaórát dolgoznak (medián 40 óra/hét), mint a csak magán ellátásban dolgozók (medián 29 óra/hét).
  • a jövőre vonatkozóan erős az állami szektor elhagyásának szándéka, azaz a magánszektorba vagy külföldre távozás, esetleg a pálya elhagyása. Ebben vezető szerepe van annak az érzésnek, hogy az állami szektor kiszámíthatatlanná vált, nincs világos jövőkép.
  • az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják, az alkalmasság és szakmai érdem helyett rendszerszintű jellemző a lojalitás alapú és feudalisztikus működés.
  • az orvosok nem támogatják a magán-állami rendszerek munkavállalói átjárhatóságát korlátozó lépéseket.
  • a helyzet javításához kiszámítható szabályozás, világos ágazati jövőkép, a munkakörülmények javítása, kiszámítható bérek, és a feudalisztikus hatalmi struktúrák lebontása fontos.

Azt a MOK megjegyezte: „közismert tény, hogy Magyarországnak nincs két párhuzamos egészségügyre elegendő orvosa, az elmúlt évek tapasztalata pedig az, hogy a kettős foglalkoztatás az állami ellátás hátrányára válik a jelenlegi szabályozási körülmények között. Új jogi szabályozás előtt fontos ismerni az orvosok véleményét, ez a felmérés ezt támogatja”.

Forrás: hvg.hu

További híreink

...

Belföldi hírek

Megjelent a rendelet a kórházaknak szánt plusz 80 milliárd forintról

Takács Péter államtitkár a Magyar Kórházszövetség február végi konferenciáján jelentette be, hogy folytatódik az ellátások finanszírozásának korrigálása, így a tavalyi 150 milliárdos forrásbővítés után idén újabb 80 milliárd forinttal egészíti ki a kormányzat a betegek kezelésére felhasználható keretet, közli a Népszava.

2026. ápr. 28.

...

Belföldi hírek

Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket

Július 1-jére, vagyis Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket – ígérte az RTL Híradóban a leendő egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt. A hibáztató egészségügyi kultúra helyett tanuló egészségügyi kultúrát szeretne meghonosítani Magyarországon.

2026. ápr. 22.

...

Belföldi hírek

A szembenézés nem halasztható és nem is kerülhető meg

Az elmúlt években az egészségügyben nem csupán a strukturális problémák mélyültek el, hanem egy ennél mérgezőbb, a szakmai és etikai alapokat romboló folyamat is zajlott: a hatalom és a hozzá lojális szereplők egy része nyílt vagy burkolt módon fordult szembe saját hivatásának közösségével és sokszor a hivatás alapelveivel.

2026. ápr. 20.

...

Belföldi hírek

Rendszerszintű beavatkozásra van szükség az egészségügy reformjához

A magyar egészségügyi rendszer problémái az elmúlt években fokozatosan mélyültek, ugyanakkor 2026-ra egyértelműen politikai prioritássá váltak. A választási kampány során a betegellátás minősége, a hozzáférési egyenlőtlenségek és az egészségügyi dolgozók helyzete egyaránt meghatározó kérdéssé lépett elő, amelyre a politikai szereplők – eltérő hangsúlyokkal – programokat építettek.

2026. ápr. 16.