Új szerepet kaphat a foglalkozás-egészségügy

Belföldi hírek, 2026. máj. 20.

A foglalkozás-egészségügy modernizálásáról és preventív szerepének erősítéséről írt vendégcikket Lancz Róbert, a Doktor24 és a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének vezetője a HVG360-on.

A szerző szerint nem egyszerűen a korábbi kötelező üzemorvosi rendszer visszaállítására lenne szükség, hanem egy korszerűbb, adatvezérelt és megelőzésközpontú modell kialakítására.

A cikk szerint a jelenlegi egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy sok esetben csak akkor találkozik a beteggel, amikor már kialakultak a panaszok vagy komolyabb beavatkozásra van szükség. A foglalkozás-egészségügy ezzel szemben alkalmas lehetne a korai kockázatok felismerésére, például:

  • a magas vérnyomás,
  • a cukorbetegség,
  • a mozgásszervi problémák,
  • a stressz,
  • a kiégés,
  • vagy más életmóddal összefüggő betegségek esetében.

Lancz Róbert szerint a foglalkozás-egészségügynek a jövőben nem pusztán alkalmassági igazolásokat kellene kiállítania, hanem a munkaképesség hosszú távú megőrzésében is szerepet kellene vállalnia.

A szerző több nemzetközi példát is említ, köztük a finn modellt, ahol a preventív foglalkozás-egészségügyi ellátás kötelező, míg az ezen felüli szolgáltatásokról a munkáltató dönthet.

A cikkben javaslatként szerepel:

  • a foglalkozás-egészségügyi orvosok jogosultságainak bővítése,
  • a digitális adatkezelés erősítése,
  • az EESZT-adatok elemzésére épülő AI-alapú figyelmeztető rendszerek kialakítása,
  • valamint a háziorvosi rendszer tehermentesítése.

Lancz hangsúlyozza, hogy az adatvédelmi garanciák kiemelten fontosak, és a munkáltatók csak anonim, összesített egészségügyi információkhoz férhetnének hozzá.

A szerző szerint a foglalkozás-egészségügy fejlesztése nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és munkaerőpiaci kérdés is, mivel a munkával összefüggő betegségek jelentős termelékenységi és gazdasági veszteséget okoznak.

Forrás: HVG360

Illusztráció: ChatGPT

További híreink

...

Belföldi hírek

500 milliárddal nőhet az egészségügy forrása

A kormány 2027-ben 500 milliárd forinttal növelné az egészségügy költségvetési forrásait. A többletből többek között szakdolgozói béremelésre, az alapfinanszírozás rendezésére és az ellátáshoz való hozzáférés javítására költenének. Közben október közepén elindul a várólista-csökkentő program is, amely elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra fókuszál.

2026. okt. 13.

...

Belföldi hírek

Új molekuláris patológiai labor a Semmelweis Egyetemen

Új molekuláris patológiai laboratóriumot adtak át a Semmelweis Egyetemen. A fejlesztés célja a daganatos és más betegségek korszerűbb, genetikai és molekuláris alapú vizsgálata, valamint a személyre szabott diagnosztika és kezelés támogatása. Az új labor a betegellátás mellett az oktatási és kutatási feladatokat is szolgálja.

2026. okt. 08.

...

Belföldi hírek

Átalakulhat a gyógyszer-finanszírozás

November 1-jétől önálló gyógyszerhatóság kezdi meg működését, miközben a NEAK két éven belül alapjaiban alakítaná át a gyógyszer-finanszírozási rendszert. Kaló Zoltán főigazgató szerint a cél az, hogy a finanszírozásban ne csak az elvégzett ellátás, hanem annak eredménye is számítson, és a betegek szempontjai is nagyobb súlyt kapjanak.

2026. okt. 05.

...

Belföldi hírek

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

1985 óta minden október a mellrák elleni küzdelem hónapja, október 1. pedig a Mellrák Elleni Küzdelem Világnapja. A Medical Online a WHO 2026-os globális rákjelentésére hivatkozva kiemeli: 2024-ben a vizsgált 186 ország közül 164-ben az emlőrák volt a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, és Magyarországon is ez állt az első helyen.

2026. okt. 02.