"Előbb fog elfogyni a humán erőforrás az egészségügyből, mint a pénz"

Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek budapesti konferenciáján előadását azzal kezdte, hogy az átalakítások előtt az ellátórendszer fejnehéz, kórházközpontú és ezzel együtt széttöredezett volt, ahol az üzemgazdaságossági elvek nem érvényesültek.

A lakosságközeli ellátásokat digitalizációval kivánják fejleszteni, fókuszáltan a prevencióra, ami a praxisközösségek megerősítése mellett a járási központokban egészségfejlesztési irodák kialakításával valósul meg.

Az alapellátás átszervezésével kapcsolatban kiemelte: a cél, hogy ott legyenek a körzetek, ahol az emberek vannak, a demográfiai mozgásokhoz idomulva. 

Fontos kormányzati feladat megoldást találni a betöltetlen háziorvosi körzetek problémájára és az új körzetek kialakítása

– hangsúlyozta, hozzátéve: augusztus 31-ig várják az önkormányzatoktól az ezzel kapcsolatos visszajelzéseket. A praxisközösségek szervezése előreláthatólag két éves feladat lesz. „Dietetikus, gyógytornász legyen elérhető ezen a szinten, amihez többletfinanszírozást kell találnunk”– tette hozzá. Továbbá leszögezte: a praxisjog az átszervezés után sem fog sérülni.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke ennek kapcsán felvetette, hogy „kinek adják ezeket a feladatokat, ha a jelenleg az állami intézményben dolgozó 23 ezer orvosból a felmérésünkre válaszoló 5 ezer kolléga 45 százaléka 3 éven belül legalább részben el akarja hagyni az állami egészségügyet?”. 

Bidló Judit válaszában kiemelte, a szakdolgozóhiány nagyobb problémát jelent. 

Egységes uniós álláspont szerint előbb fog elfogyni az egészségügyből a humán erőforrás, mint a pénz, és ezzel mindenhol küzdenek, nem csak Magyarországon

– húzta alá a helyettes államtitkár, hozzátéve: a szakdolgozói fizetések növelésével erre kívántak megoldást találni hazánkban. Ami az orvosokat illeti, úgy véli, a béremelések mellett a teljesítményelismerés lehet ösztönző, erről jövő héten egyeztetnek a belügyminiszterrel.

Mai napig megvannak a kartonok

Bidló Judit megjegyezte a digitaizáció térnyerése kapcsán, hogy miközben az e-recept jól működött sok háziorvosnál még a kartonozási rendszert használták. Az EESZT folyamatos fejlesztésével céljuk, hogy az adatok struktúráltan válajanak elérhetővé az orvosokon túl a beteg számára is. Ezzel az Európai Egészségügyi Adattérhez (EHDS) történő, 2025 júliusi csatlakozáshoz készülünk fel. A júliustól esedékes EU-s elnökségről szólva kiemelte: a prevenció és a digitalizáció a régiós egészségügyben is kiemelt téma lesz. 

Az alapellátásról szólva kitért a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítására, amelyet Budapest kivételével már minden megyében bevezettek az OMSZ irányításával. Bidló Judit elmondta, hogy sokan tartottak ettől, de mára megtanulták kezelni a betegek, és az indokolatlan ellátások száma jelentősen csökkent az új rendszerben. A gyógyszertári ügyelet átszervezését országszerte az alapellátási ügyelethez fogják igazítani. A fővárosra októberben kerül sor. 

A Járóbeteg Irányítási Rendszer bevezetésével céljuk a betegutak lerövidítése, az előjegyzési idők csökkentése volt. „Úgy tűnik, le tudjuk szorítani az extrém várakozási időket” – értékelte, majd hozzáfűzte: bőven van még kapacitás az informatikai rendszerben annak általános használatára.

A fekvőbeteg-ellátás kapcsán pedig hangsúlyozta: nem zárnak be kórházakat, a hatékonyságukat akarják növelni, az ügyeleti igények összehangolásával. Mint rámutatott: az ellátás racionalizálása a cél. Példaként említette: volt olyan, hogy azért nem működhetett két különböző intézményben osztályos ügyelet, mert egyik helyen orvos, másik helyen nővérek nem voltak.

A minimumfeltételek átdolgozásával, a szakmakódokkal a kapacitásokat újra lehet gondolni

– emelte ki.

A hosszú távú célok között említette a teljeskörű kódkarbantartást, az átfogó ráfordítási adatgyűjtést és a díjtételek felülvizsgálatát, későbbiekben az amortizációt is szeretnék beépíteni a finanszírozásba.

A kórházi adósságállomány nagy részét a gyógyszerbeszerzések teszik ki, erről a helyettes államtitkár elmondta: gyógyszerek esetén nem volt áremelés, a kiadások növelését a termékmix átrendeződése, a korszerűbb gyógyszerek elérhetősége jelentette. Az egyedi méltányosság alapján történő gyógyszerbefogadásról társadalometikai alapon a Batthyány-Strattmann László Alapítvány dönt, hatáskörükbe csak a nem NEAK-finanszírozott készítmények kerülnek. Mindez nem érinti a beszállítókat, a szereplők, a logisztika, a forgalmazás helye nem fog változni. 

A kormány kiemelt tervei közé sorolta a 18 év felettiek kötelező szűrésének bevezetését:

• a 25–45 év közöttieknek méhnyakszűrés háromévente,
• a 45–65 év közöttieknek mellrákszűrés kétévente,
• az 50–70 év közöttiek vastag- és végbélszűrése kétévente,
• valamint Hunchest-tüdőszűrés erős dohányos 50-74 év közöttieknél
• és ötévente háziorvosi rizikóbecslés a kardiovaszkuláris betegségekre.

Forrás: index.hu

Szerző: Ernőfy Nóra

Illusztráció: ideogram.ai

Vissza a hírekhez