Magyar rákgyógyszert fejlesztenek, áttörést hozhat a gyógyításban
Interjúk, 2024. aug. 06.
A tumorsejtek fehérjéit támadja az a molekula, ami később az új gyógyszer alapja lehet. Ez a célzott terápia a melanoma, valamint a hasnyálmirigy- és emlőrák kezelésében jelenthet áttörést, ha a klinikai tesztek sikerrel zárulnak az Országos Onkológiai Intézetben. Az index.hu interjúja Prof. Dr. Polgár Csaba főigazgató főorvossal a magyar rákbetegeket érintő újdonságokról, fejlesztésekről.
A HUN-REN TTK nemzeti laboratóriumával kialakított új kutatási együttműködésükben hazai onkológiai készítmény kifejlesztésén dolgoznak. Milyen szerepe van ebben az Országos Onkológiai Intézetnek, mely ráktípusok milyen stádiumában hozhat ez áttörést? Mikor várható, hogy a betegek ennek eredményeként magyar rákgyógyszerhez juthatnak?
A mi intézetünkben az alapkutatásoktól kezdve a transzláción keresztül a klinikai kutatásig a teljes folyamat elérhető, a gyógyszerkutatási láb viszont a partnerünknél erősebb. Azokat a molekulákat, amit nálunk kifejlesztenek, a HUN-REN TTK-val tudjuk együtt tovább vizsgálni. Jelenleg a melanoma, emlőrák és a hasnyálmirigyrák területén vannak biztató eredményeink. Nagy Péter professzor munkacsoportja a festékes bőrdaganatnál, a melanománál már talált egy molekulát, ami hatékonynak bizonyult. Ezeknek az in vitro [Petri-csészés – a szerk.], majd állatkísérletes tesztelése a következő fázis, amit TTK-val együtt végzünk. Ezt követi a gyógyszer szabadalmaztatása, és a klinikai teszteket követően, akár néhány év múlva piacra is kerülhet az új gyógyszer.
Ez lenne – ahogy fogalmazni szoktunk – az üvegplafon áttörése, mivel jelenleg még Magyarországon fejlesztett onkológiai gyógyszer nincs, közös kutatásunk eredménye lehet az első. Emellett a hasnyálmirigy- és emlőrákban már megvannak azok a célpontok a sejtfelszíneken, ami ellen elkezdték kutatócsoportjaink kifejleszteni azokat a molekulákat, amelyek a későbbiekben gyógyszerkészítmények alapjául szolgálhatnak.
A fázis I-II klinikai teszteket az előrehaladott stádiumban, áttétes betegeknél szokták alkalmazni és ha itt hatékonynak és biztonságosnak bizonyulnak, akkor indulhatnak nagyszámú betegen a fázis III-as vizsgálatok. A még hatékonyabb célzott terápiával a betegek túlélési esélyei javulhatnak, egy magyar gyógyszerszabadalomnak emellett nemzetgazdasági haszna is lehet, amit az onkológia területén eddig nem sikerült elérni. Emellett kutatócsoportjaink már meglévő daganatellenes terápiák várható hatékonyságát előrejelző, úgynevezett biomarkerek kifejlesztésén is dolgoznak, amivel ugyancsak növelhető a célzott és immunterápiák hatékonysága.
A kutatásokban való részvétel a komprehenzív rákközpont minősítés egyik feltétele, Nyugat-Európában sincs mindenhol ilyen intézmény, pedig az Európai Unió (EU) rákellenes terve 2025-re célul tűzte ki az erre alapuló összeurópai tudáshálózat létrehozását. Az Országos Onkológiai Intézet negyedszerre kapta meg az akkreditációt. Milyen kritériumoknak kell megfelelni ehhez?
A Covid-járvány utóhatásai miatt ezt a határidőt kitolták 2030-ra. Rákközpont minden országban van az EU-ban, a komprehenzív akkreditációnak azonban nagyon komoly kritériumai vannak. Nemcsak a minden daganattípusra kiterjedő, teljes diagnosztikai és terápiás (sugárkezelés, gyógyszeres terápiák és műtéti eljárások) palettát kell biztosítani, az oktatásban, nemzetközileg jegyzett alap-, transzlációs és klinikai kutatásban, illetve a ritka betegségek kezelésében is élen kell járnia egy ilyen intézménynek, emellett epidemiológiai-módszertani központként is kell működnie, nemzeti rákregisztert kell vezetnie.
Eddig ennek csak tíz ország 33 intézménye tudott megfelelni, a közép-kelet-európai régióban pedig 2008 óta csak mi rendelkeztünk ezzel a minősítéssel. Tavaly áprilisban szerezte meg a brnói Masaryk Központ, de a neves svéd Karolinska Intézet is csak néhány évvel utánunk kapta meg a komprehenzív onkológiai központ minősítést. Az Európai Rákintézetek Szövetsége által adott akkreditációt a múlt hónapban, Helsinkiben vettük át, ami újabb öt évre szól. Kezdetben a kutatási pillért volt a legnehezebb teljesítenünk, de az elmúlt 5 évben ezen a területen is nagyot léptünk előre, így most könnyebben feleltünk meg ezen feltételnek. A jövőben a cseh intézménnyel együtt közösen tudjuk támogatni hazánk és a régió onkológiai intézeteinek felzárkózását és reménybeli európai akkreditációját.
Ennek tudható be, hogy februárban Stella Kyriakides, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa magyarországi látogatása során csak az Országos Onkológiai Intézetet kereste fel?
Stella Kyriakides még márciusban az illetékes miniszterekkel jött tárgyalni a jelenleg folyó magyar uniós elnökség programjairól. Saját kérésére jött el hozzánk, mert a rákellenes terv és misszió kiemelt egészségügyi terület az EU-ban. Javaslatot tett, hogy európai jógyakorlatként mutassuk be eredményeinket a 27 EU tag egészségügyi minisztereinek, és segítsük a kelet-közép-európai országokat tanácsainkkal, hogy a hasonló gazdasági viszonyok között működő intézmények hogyan nyerhetik el a minősítést.
Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója az indexnek adott teljes interjúban többek között arról beszélt:
- mikor készülhet el a magyar gyógyszer;
- milyen rákbetegségek gyógyításában hozhat áttörést;
- rákeredetű halálozásban miért kedvezőtlenebbek a hazai adatok;
- mi a komprehenzív rákcentrum előnye a betegekre nézve;
- milyen innovatív terápiák elérhetők az OOI-ben.
Teljes interjú, és forrás: Index.hu
Fotó: Tövissi Bence / Index
