Nőtt a magyar lakosság átlagéletkora

Belföldi hírek, 2025. már. 03.

A népesség átlagéletkora Magyarországon 3,1 évvel emelkedett a vizsgált tízéves időszak alatt, 44,5-re – közölte friss jelentésében az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat alapján az MTI.

Az uniós hivatal közlése szerint a vizsgált időszakban az átlagéletkor valamennyi uniós tagállamban nőtt, kivéve Máltát (-0,7 év) és Németországot (-0,1 év), utóbbi esetében ez a mutató az elmúlt két évben változatlan maradt.

Négy uniós országban a népesség átlagéletkora legalább 4 évvel emelkedett. Ezek közé tartozik Görögország, Olaszország, Portugália és Szlovákia, majd Ciprus, Spanyolország és Lengyelország következett, ahol a népesség átlagéletkora 3,8 évvel növekedett.

Az uniós tagállamok között a lakosság átlagos életkora Olaszországban (48,7 év) volt a legmagasabb és Írországban (39,4 év) a legalacsonyabb. Magyarországon a lakosság átlagos életkora 44,5 év volt 2024-ben az uniós statisztikai hivatal adatai szerint, szemben a 2023-ban feljegyezett 44,2 évnél, valamint a 2014-ben regisztrált 41,4 évnél, illetve a rendelkezésre álló uniós adatbázis szerint elérhető legkorábbi, 1960-ban feljegyzett 32 évnél.

A jelentés kitér arra is, hogy az Európai Unió tagországaiban született népesség átlagos életkora 2 évvel volt magasabb (45,1), mint a külföldön született, majd az unió területére költözött népességé (43,1 év). A nem uniós országokban született, de az unió területén élő lakosság 59,7 százaléka volt 20 és 54 év közötti, szemben az unióban született népesség 42,1 százalékával – derült ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből.

Az Eurostat adatai némileg eltérnek a KSH adatsorától, ahol 45,1-re jött ki az átlagéletkor a nőknél, 41,1-re pedig a férfiaknál (2024-ben). Az átlagéletkor nem egyenlő a születéskor várható élettartammal. Ez utóbbi szám 2023-ban 79,38 év volt Magyarországon a nők, 73,39 a férfiak esetében.

Forrás: mfor.hu

Illusztráció: DALL-E3

További híreink

...

Belföldi hírek

Az új adócsökkentéstől gyomrost kaphat az egészségügy és a nyugdíjrendszer

2026-tól újabb 1 százalékponttal, 13%-ról 12%-ra mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa – vetítette előre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A szocho sok éve erősen mérséklődő pályán halad: ha megvalósul az újabb enyhítés, akkor tíz év alatt 15 százalékpontos csökkentésről beszélhetünk majd. 

2025. aug. 28.

...

Belföldi hírek

Miért nem vonzó az egészségügy a fiatalok körében – és hogyan tehetnénk azzá?

Magyarországon ma több ezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. És ha az egészségügyben nehéz, akkor a szociális szférában még rosszabb. Mindannyiunk jövőjét, sőt, jelenét érinti, hogy legyen, aki ellássa, miközben hiányzik az utánpótlás.

2025. aug. 26.

...

Interjúk

Lehetetlen trilemmával áll szemben a magyar egészségügy

A jó egészségügyi finanszírozási rendszer fenntartható, motiváló és biztosítja a betegek számára az ellátás elérhetőségét és minőségét - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt vallja, hogy nincs szebb hivatás a Földön az emberek gyógyításánál, és ezt a rajongást szeretné továbbadni a pályakezdőknek is.

2025. aug. 21.

...

Belföldi hírek

Érkeznek az AI-zárójelentések

Az Egyesült Királyságban először alkalmaztak mesterséges intelligenciát a kórházi betegek elbocsátásához szükséges zárójelentések elkészítésére. A londoni Chelsea és Westminster kórházban induló három hónapos pilotprogram célja, hogy az AI segítségével felgyorsítsák a dokumentáció összeállítását, csökkentsék a várakozási időt, és több kórházi ágyat szabadítsanak fel más betegek számára.

2025. aug. 18.