Lehetetlen trilemmával áll szemben a magyar egészségügy
Interjúk, 2025. aug. 21.
A jó egészségügyi finanszírozási rendszer fenntartható, motiváló és biztosítja a betegek számára az ellátás elérhetőségét és minőségét - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt vallja, hogy nincs szebb hivatás a Földön az emberek gyógyításánál, és ezt a rajongást szeretné továbbadni a pályakezdőknek is.
Az urológus szakember arról is beszélt, hogy a kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek. Meglátása szerint a legégetőbb probléma a munkaerőhiány, a szakdolgozók helyzetét rövid időn belül meg kellene oldani, közben pedig látható az orvosok esetében, hogy a többlépcsős és jelentős béremelés pozitív hatása lassan elkopik, az érintettek részéről van egyfajta kivárás. A Kórházszövetség elnökével beszélgettünk a magánegészségügyi ellátás jelentőségéről és helyzetéről is.
- Nemrégiben választották meg a Kórházszövetség elnökének, olvasóinknak mutassuk be a szakmai hátterét, honnan érkezett az MKSZ élére és mennyire új pálya ez Önnek?
Pécsett születtem és ott is jártam az Orvostudományi Egyetemre. Amikor végeztem, az volt a fő célom, hogy urológus legyek. Kerestem állásokat, és Baján találtam, ami közel állt a szívemhez, mert édesanyám bajai volt. Azóta is ott élek, urológiai és andrológiai szakvizsgát tettem. Közben elvégeztem azokat a további tanulmányokat, amik ilyenkor adódnak, és 2021-ben megszereztem a PhD fokozatot is. Két szakvizsgám van, és elvégeztem a közgazdasági egyetemet is.
- És azóta is a Bajai Kórházban dolgozik.
Így van, több mint harminc éve. Ez az első munkahelyem.
- Eddig milyen szerepet vitt a Kórházszövetségben?
Az elnöki tisztséget megelőzően
már 4 ciklusban részt vettem a szövetség vezetőségében.
A vezetőséget és az elnököt egyébként a szervezet háromévente választja újra, és egy elnök több ciklusban is betöltheti ezt a pozíciót, de nem egymást követően. Az elmúlt négy ciklusban az elnökségi tagok között felosztott feladatok közül elsősorban a járóbeteg-szakellátással és a kórházi infekciókontrollal foglalkoztam. Ezek voltak a kiemelt szakterületeim.
Elnökként természetesen szélesebb körű a felelősségem, de továbbra is segítenek az elnökség tagjai. Az új elnök és elnökség megválasztásakor általában meghatározzuk a következő három év céljait, prioritásait és az ezek érdekében vállalt feladatokat.
- Milyen tervei vannak a Magyar Kórházszövetség új elnökeként?
Három fontos programot szeretnék továbbvinni. Az egyik az Egészségfejlesztő Kórház program, amelyben a kórházi dolgozók egészségét fejlesztjük. A másik a zöld kórház program. Harmadrészt
szeretném bemutatni, hogy milyen szép és jó az orvosi és egészségügyi munka.
Meggyőződésem, hogy nincs szebb hivatás a Földön, mint embereket gyógyítani. Ezt szeretném megmutatni a pályakezdő középiskolásoknak és az orvosi egyetemre készülőknek. Az egészségügyi pálya egzisztenciálisan és a mindennapi sikerélmények miatt is nagyon vonzó lehet.
- Valóban, de fel kell készülni arra is, hogy nem minden nap vannak sikerélmények, sőt előfordulhat, hogy egy beteg elvesztésével is szembe kell nézni. Ezt is meg kell tanulni feldolgozni, a hivatással együtt jár.
Igen, de szerencsére ebből sokkal kevesebb van. A sikerélmény viszont mindig benne van a munkánkban.
- Térjünk át a magyar egészségügy rendszerszintű kérdéseire. Hogyan jellemezné a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét?
Összetett az aktuális helyzet.
A kórházi struktúra jelenleg túlterhelt, a benne dolgozók erőn felül teljesítenek, ami feszültséget okoz.
Fontos kiemelni, hogy a kórházak nem csak a fekvőbeteg-ellátást végzik, hanem a járóbeteg-ellátás 65-70%-át is. Emellett a finanszírozási helyzetünk sem mindig kedvező.
Kár tagadni, vannak kihívásaink, vannak olyan dolgaink, amit meg kell tudni oldani a működés során.
Az egyik fő probléma a munkaerőhiány,
ami világszerte jellemző az egészségügyben. Ennek több oka van: az életkor kitolódásával megnőtt az egészségügyi ellátás iránti igény, illetve a fiatalok számára nem mindig vonzó a folyamatos, 24 órás munkavégzés. A humánerőforrás kérdés megoldása jelenleg az egyik legnagyobb kihívásunk.
- Maradjunk az intézmények finanszírozásánál, hogyan értékeli az elmúlt év változásait ezen a téren, előrelépésként lehet tekinteni rájuk?
Óriási segítséget jelent a rendszerbe most bekerült plusz 150 milliárd forint a kórházak finanszírozása céljából. Ettől függetlenül a kórházigazgatóknak továbbra is feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a pénzzel, ami nem mindig sikerül. A finanszírozás örök téma az egészségügyben.
Egy jó finanszírozási rendszernek fenntarthatónak, motiválónak kell lennie, emellett biztosítania kell az ellátás elérhetőségét és minőségét.
Ezt a hármas kritériumrendszert lehetetlen egyszerre összehangolni.
.....
A teljes intejú a portfolio.hu-n.
Szerző: Csiki Gergely
Fotó: Berecz Valter, Portfolio