Széles körű magánellátás közpénzből

Belföldi hírek, 2024. okt. 08.

Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.

Mintegy 80 ponton módosítana másfél tucat törvényt az, a Belügyminisztérium alá tartozó ágazatokat érintő törvénymódosító javaslatcsomag, amelynek tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára.  

Az egyik javasolt változtatás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítaná úgy, hogy bevezet egy új fogalmat, a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” megnevezést, amellyel  

a kormány úgy tűnik, megnyitja az utat a szélesebb körű, közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás előtt. 

A tervezet szerint az új fogalom magántulajdonú egészségügyi szolgáltatót takar, amely “olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára”, amelyet az állami ellátórendszer nem képes megfelelően kiszolgálni. 

Olyan ellátásoknál vonható be a tervezet szerint magánszolgáltató, amelyeket az „állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató vagy klinikai központ” nem vagy olyan kis mértékben végez,  

amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.” 

A tervezet egyelőre csak ezt az új fogalmat vezeti be, arra vonatkozóan a szöveg nem ad támpontot, hogy mely területeken, milyen mértékben és milyen közfinanszírozási módszerrel tervezi alkalmazni azt a kormányzat. 

Az ugyanakkor látható, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitáshiánnyal küzd több területen. Ezért döntött például a kormány tavaly nyáron arról, hogy „államosítja” a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését.

Ugyanakkor már ennek végrehajtása sem zökkenőmentes, hiszen idén tavasszal a HVG megírta, hogy a két fontos és gyakori képalkotó diagnosztikai eljárás, a CT- és MR-vizsgálatok „államosítását” idén novemberről eltolták 2025 őszére, mert kiderült: 

a kormány nem tud minden feltételt biztosítani az átálláshoz, így például az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, az elegendő szakdolgozót, illetve az új gépeket. 

Ami az ágazat gépparkját illeti, ott is hiányjelenségek vannak. A HVG írta meg a nyáron, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a városi kórházak között összevissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig.

Forrás és a teljes cikk: hvg.hu

Illusztráció: Dall-E3

További híreink

...

Belföldi hírek

Továbbra is kórházközpontú a magyar ellátórendszer

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen a fekvőbeteg-ellátásra épül, miközben nemzetközi szinten egyre inkább a járóbeteg-ellátás és az egynapos beavatkozások kerülnek előtérbe – írja a PHARMINDEX Online.

2026. júl. 16.

...

Belföldi hírek

20–25 százalékos béremelésre lenne szükség az egészségügyben

Legalább 20–25 százalékos béremelést tart szükségesnek az egészségügyben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A Deutsche Welle videóriportjában arról beszélt, hogy az ágazat egyik legnagyobb problémája a humánerőforrás-hiány, mivel az elmúlt években sok egészségügyi szakember vállalt munkát külföldön.

2026. júl. 14.

...

Belföldi hírek

Egyházi kórházak: állami beavatkozást sürgetnek a finanszírozásban

Az egyházi fenntartású kórházak szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer több területen hátrányosan érinti működésüket, ezért állami beavatkozást sürgetnek – számolt be róla a Világgazdaság.

2026. júl. 08.

...

Belföldi hírek

Új irányelv a kórházi nyilatkozatokról

Az egészségügyi minisztérium új nyilatkozási irányelveket dolgoz ki az egészségügyi dolgozók számára – jelentette be Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzésében. A cél, hogy nyitottabb és átláthatóbb tájékoztatás valósuljon meg a kórházak működéséről.

2026. jún. 29.