Széles körű magánellátás közpénzből

Belföldi hírek, 2024. okt. 08.

Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.

Mintegy 80 ponton módosítana másfél tucat törvényt az, a Belügyminisztérium alá tartozó ágazatokat érintő törvénymódosító javaslatcsomag, amelynek tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára.  

Az egyik javasolt változtatás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítaná úgy, hogy bevezet egy új fogalmat, a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” megnevezést, amellyel  

a kormány úgy tűnik, megnyitja az utat a szélesebb körű, közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás előtt. 

A tervezet szerint az új fogalom magántulajdonú egészségügyi szolgáltatót takar, amely “olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára”, amelyet az állami ellátórendszer nem képes megfelelően kiszolgálni. 

Olyan ellátásoknál vonható be a tervezet szerint magánszolgáltató, amelyeket az „állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató vagy klinikai központ” nem vagy olyan kis mértékben végez,  

amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.” 

A tervezet egyelőre csak ezt az új fogalmat vezeti be, arra vonatkozóan a szöveg nem ad támpontot, hogy mely területeken, milyen mértékben és milyen közfinanszírozási módszerrel tervezi alkalmazni azt a kormányzat. 

Az ugyanakkor látható, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitáshiánnyal küzd több területen. Ezért döntött például a kormány tavaly nyáron arról, hogy „államosítja” a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését.

Ugyanakkor már ennek végrehajtása sem zökkenőmentes, hiszen idén tavasszal a HVG megírta, hogy a két fontos és gyakori képalkotó diagnosztikai eljárás, a CT- és MR-vizsgálatok „államosítását” idén novemberről eltolták 2025 őszére, mert kiderült: 

a kormány nem tud minden feltételt biztosítani az átálláshoz, így például az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, az elegendő szakdolgozót, illetve az új gépeket. 

Ami az ágazat gépparkját illeti, ott is hiányjelenségek vannak. A HVG írta meg a nyáron, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a városi kórházak között összevissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig.

Forrás és a teljes cikk: hvg.hu

Illusztráció: Dall-E3

További híreink

...

Belföldi hírek

Átadták a 2026-os kamarai díjakat

Ünnepélyes keretek között adta át idei elismeréseit a Magyar Orvosi Kamara. A 2026-os díjazottak között több kategóriában összesen tízen részesültek szakmai elismerésben, köztük a Hippokratész Emlékérem, a Dignitas humana – dr. Karsai Dániel emlékdíj, a Közösségért Díj és a MOK Média Díj kitüntetettjei.

2026. jún. 02.

...

Belföldi hírek

Újra OEP lehet a NEAK neve

Visszakaphatja korábbi nevét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő – írta a 444 a készülő egészségügyi átalakításokról szóló hírek alapján. A lap szerint az új egészségügyi vezetés egyik terve, hogy a NEAK ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) néven működjön tovább.

2026. máj. 26.

...

Belföldi hírek

Új szerepet kaphat a foglalkozás-egészségügy

A foglalkozás-egészségügy modernizálásáról és preventív szerepének erősítéséről írt vendégcikket Lancz Róbert, a Doktor24 és a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének vezetője a HVG360-on.

2026. máj. 20.

...

Belföldi hírek

Szakdolgozói válságról beszélt Hegedűs Zsolt

Az egészségügyi rendszer állapotáról és a szakdolgozói hiány mértékéről írt Facebook-bejegyzésében Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. A bejegyzésben a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara helyzetértékelő dokumentumára hivatkozott.

2026. máj. 18.