Széles körű magánellátás közpénzből

Belföldi hírek, 2024. okt. 08.

Bevezetné a kormányzat a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” fogalmát. Ez pont az, aminek látszik: ahol az állam egészségügyi kapacitásai végesek, besegítene közpénzért a magánegészségügy.

Mintegy 80 ponton módosítana másfél tucat törvényt az, a Belügyminisztérium alá tartozó ágazatokat érintő törvénymódosító javaslatcsomag, amelynek tervezete nemrég került fel a kormány honlapjára.  

Az egyik javasolt változtatás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt módosítaná úgy, hogy bevezet egy új fogalmat, a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” megnevezést, amellyel  

a kormány úgy tűnik, megnyitja az utat a szélesebb körű, közfinanszírozott magánegészségügyi ellátás előtt. 

A tervezet szerint az új fogalom magántulajdonú egészségügyi szolgáltatót takar, amely “olyan közfinanszírozott ellátást nyújt a biztosítottak széles köre számára”, amelyet az állami ellátórendszer nem képes megfelelően kiszolgálni. 

Olyan ellátásoknál vonható be a tervezet szerint magánszolgáltató, amelyeket az „állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban vagy fenntartásban álló egészségügyi szolgáltató vagy klinikai központ” nem vagy olyan kis mértékben végez,  

amely nem képes az ellátást igénybe vevő biztosítottak széles körű ellátására.” 

A tervezet egyelőre csak ezt az új fogalmat vezeti be, arra vonatkozóan a szöveg nem ad támpontot, hogy mely területeken, milyen mértékben és milyen közfinanszírozási módszerrel tervezi alkalmazni azt a kormányzat. 

Az ugyanakkor látható, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitáshiánnyal küzd több területen. Ezért döntött például a kormány tavaly nyáron arról, hogy „államosítja” a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését.

Ugyanakkor már ennek végrehajtása sem zökkenőmentes, hiszen idén tavasszal a HVG megírta, hogy a két fontos és gyakori képalkotó diagnosztikai eljárás, a CT- és MR-vizsgálatok „államosítását” idén novemberről eltolták 2025 őszére, mert kiderült: 

a kormány nem tud minden feltételt biztosítani az átálláshoz, így például az eddigi magánszolgáltatók kártalanítását, az elegendő szakdolgozót, illetve az új gépeket. 

Ami az ágazat gépparkját illeti, ott is hiányjelenségek vannak. A HVG írta meg a nyáron, hogy egy friss törvénymódosítás nyomán a városi kórházak között összevissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig.

Forrás és a teljes cikk: hvg.hu

Illusztráció: Dall-E3

További híreink

...

Belföldi hírek

Átalakulhat a gyógyszer-finanszírozás

November 1-jétől önálló gyógyszerhatóság kezdi meg működését, miközben a NEAK két éven belül alapjaiban alakítaná át a gyógyszer-finanszírozási rendszert. Kaló Zoltán főigazgató szerint a cél az, hogy a finanszírozásban ne csak az elvégzett ellátás, hanem annak eredménye is számítson, és a betegek szempontjai is nagyobb súlyt kapjanak.

2026. okt. 05.

...

Belföldi hírek

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

1985 óta minden október a mellrák elleni küzdelem hónapja, október 1. pedig a Mellrák Elleni Küzdelem Világnapja. A Medical Online a WHO 2026-os globális rákjelentésére hivatkozva kiemeli: 2024-ben a vizsgált 186 ország közül 164-ben az emlőrák volt a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, és Magyarországon is ez állt az első helyen.

2026. okt. 02.

...

Nemzetközi hírek

Felgyorsulhat az agydaganat azonosítása

Gyors genetikai vizsgálatot tesztel az angliai NHS agydaganatos betegeknél. Az új eljárás a daganatminták genetikai kódját elemzi, és az eddig heteket igénylő diagnózist napokra rövidítheti. Bizonyos esetekben a daganat pontos típusa akár két órán belül, még a műtét alatt meghatározható, ami segítheti a sebészek döntéseit és a személyre szabott kezelés mielőbbi megkezdését.

2026. szept. 30.

...

Belföldi hírek

A kettős korfa hatásai súlyosbíthatják az orvoshiányt

A magyar egészségügyben jelenleg 5-10 százalékos orvoshiánnyal számolnak, miközben az orvostársadalom korösszetétele további kockázatot jelent. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sok orvos 55 év feletti, mellettük fiatalok lépnek be a rendszerbe, a középgeneráció viszont részben hiányzik. Ha a fiatalabb orvosok nem tudnak időben nagyobb szerepet átvenni, ez 5-8 éven belül komoly problémát okozhat.

2026. szept. 28.