Újfajta finanszírozást kapnak a magyar kórházak
Belföldi hírek, 2024. szept. 26.
Az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya augusztus végére ismét 86 milliárd forintra emelkedett, így szeptemberre ugyanott tart a rendszer, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány azonban döntött egy rendszeres többletforrás biztosításáról a kórházak számára.
Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedések lehetséges hatásairól Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, valamint Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával beszélgetett a portfolio.hu.
A kórházi adósságállomány rendszeres felhalmozódása évtizedek óta jellemzi az állami egészségügyet. A 2010-es években az adósságállomány rendre 50-60 milliárd forintra nőtt novemberre. 2023-ban azonban a tartozásállomány növekedése látványosan felgyorsult: a 2022-es konszolidáció után 10 milliárd forintra csökkentett tartozás az energiakrízis és az elszálló infláció hatására ismét gyors növekedésnek indult.
A beszállítói szövetségek hangsúlyozták, hogy az év végi egyszeri adósságrendezés már nem elegendő. Pozitív fejleményként értékelték, hogy a kormány idén nyáron két lépcsőben, összesen több mint 100 milliárd forintos többlettámogatást nyújtott a kórházaknak, amellyel a lejárt tartozások jelentős részét sikerült rendezni. Ugyanakkor augusztus végére az adóssághelyzet ismét kritikussá vált, a lejárt tartozásállomány havonta 12-13 milliárd forinttal emelkedik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban bejelentette, hogy a kormány havonta 12,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a kórházaknak. A beszállítók ezt üdvözölték, de a részletek még nem ismertek, és a plusz pénz egyelőre nem érkezett meg az intézményekhez. Ha ez a többletforrás tartósan fennmarad, éves szinten 150 milliárd forint feletti plusz finanszírozást jelentene.
Hosszabb távon a Belügyminisztérium egy munkacsoportja dolgozik a tartozásállomány megelőzésén, de ennek eredményei csak középtávon várhatók. A beszállítók számára a jelenlegi helyzet komoly pénzügyi terheket jelent: a kisebb cégeknél működési kockázatok, a nagyobbaknál pedig a nemzetközi üzleti döntéseket befolyásolja a piac vonzereje. A késedelmi kamatok érvényesítése egyre gyakoribb, de a kórházak által fizetett kamatok elenyészőek a tartozásokhoz képest. A nehéz működési körülmények miatt az ellátórendszerben egyre több kompromisszumra kényszerülnek, ami a minőségben is jelentkezhet.
A teljes írás elolvasható a portfolio.hu-n.