A gyógyulásba vetett hitnek gyógyító ereje van, de a magyar egészségügy ezt nem igazán használja ki
Belföldi hírek, 30 Jan 2026
Az egészségügyben a szuggesztió a gyógyító kommunikáció része. Ennek lényege, hogy az egészségügyi dolgozók pozitív üzenetekkel, helyes szóhasználattal és a gyógyulásba vetett hit átadásával segítik a beteg felépülését. A megfelelő kommunikáció csökkenti a szorongást, míg a negatív szuggesztió ronthatja a betegség kimenetelét.
Károlynak egy rutinhereműtét után komplikációi adódtak: a varratszedésnél az orvos véletlenül belevágott a sebébe, az később begyulladt, és Károly lázzal, gennyes váladékozással került vissza a kórházba. Az őt ellátó ügyeletes orvos, bár különösebben nem vizsgálta meg, azt mondta neki: búcsúzzon el a heréjétől. Mindez pénteken történt, Károlyt hétvégére bent tartották a kórházban, és két napig abban a hitben élt, hogy soha többé nem fog működni az egyik heréje. Majd hétfőn bejött az orvosa, és megnyugtatta, hogy erről szó sincs, levitték a gyulladást, minden rendben lesz. A műtét óta eltelt nyolc év, de Károly a mai napig rossz érzéssel gondol vissza a történtekre, és úgy érzi: teljesen máshogy alakult volna a hozzáállása a kórházakhoz és az orvosokhoz, ha az ügyeletes orvos nem riogatja alaptalanul, hanem támogatja, megnyugtatja.
„Ha egy orvos magabiztosan azt mondja: »Ez a kezelés nagyon hatékony«, a páciens nagyobb eséllyel érzi úgy, hogy valóban segít – még akkor is, ha objektíven nem erős a hatása” – írta a témát felvető Dobson Szabolcs a több mint 70 ezer tagot számláló Egészségügyi szakirodalmi tallózó Facebook-csoportban. A gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő szuggesztióról és placebohatásról szóló szakirodalmi összefoglalója alapján a megfelelő üzenetekkel a beteg fájdalma csökkenthető, kevesebb gyógyszerre lehet szüksége, és a kórházban töltött idő is lerövidíthető.
Még az altatás alatt adott pozitív szuggesztióknak is lehet hatásuk
De mit értünk pontosan szuggesztión és placebohatáson, és miért van ennek jelentősége? Az egészségügyben a szuggesztió a gyógyító kommunikáció része. Ennek lényege, hogy az egészségügyi dolgozók pozitív üzenetekkel, helyes szóhasználattal és a gyógyulásba vetett hit átadásával segítik a beteg felépülését. A megfelelő kommunikáció csökkenti a szorongást, míg a negatív szuggesztió ronthatja a betegség kimenetelét.
Dobson Szabolcs elmesélt erről egy példát a Telexnek: egy kutatásban véletlenszerűen osztottak be náthás betegeket, az egyik csoport szokásos vizit keretében találkozott az orvossal, a másik kibővített viziten vett részt. Utóbbin az orvos kifejezte együttérzését a betegeknek, bízott a gyógyulásukban, részletesen tájékoztatta őket az állapotukról, kezelésükről. Ez az odafigyelés csökkentette a nátha súlyosságát és időtartamát, és növelte a betegség leküzdésében részt vevő fehérvérsejtek számát.
Egy másik kutatás szerint azok a méheltávolításon átesett betegek, akik terápiás szuggesztiókat kaptak, szignifikánsan rövidebb ideig voltak kórházban, rövidebb ideig voltak lázasak, és a nővérek szerint a vártnál jobban gyógyultak.
Dobson Szabolcs egy harmadik kutatást részletesebben is kifejtett nekünk: az epeúti műtétek esetében az altatás alatt adott pozitív szuggesztiók megvédték az 55 év feletti betegeket a hosszabb kórházi ellátástól. Az 1986-ban publikált kutatásban kilencvenegy, epeúti műtéten átesett beteget soroltak be véletlenszerűen három kezelési csoportba. A résztvevők minden csoportban kaptak egy fejhallgatót, amin keresztül másfajta hangokat közvetítettek nekik. A kutatók azt vizsgálták, hogy a pozitív üzenetek, a zajok és a műtőhangok milyen hatással vannak az operáció utáni felépülésre. Az eredmények azt mutatták, hogy azok az 55 évesnél idősebb betegek, akik pozitív üzeneteket kaptak az általános érzéstelenítés alatt, kevesebb ideig voltak kórházban, mint azok, akik másfajta hangokat hallottak.
Bár az érzékelés és az információk befogadása az érzéstelenítés alatt elvileg leáll, különböző megfigyelések arra utalnak, hogy a hang feldolgozása esetenként mégis eljuthat a beteghez. Az érzéstelenítés mélységétől függően akusztikus jelek is érzékelhetők. „Az implicit memória, a tudattalan észlelés vagy az emlékek befolyásolhatják a műtét utáni eredményt. Számos más tanulmány is vizsgálta az általános érzéstelenítés alatt adott terápiás sugallatok hatását a műtét utáni eredményekre” – mondta a gyógyszerész.
Forrás és a teljes cikk: telex.hu
Szerző: Németh-Halász Nikolett
Illusztráció: Gemini AI
