Véget ért Magyarországon a magánegészségügy aranykora?
Belföldi hírek, 19 Sept 2025
A lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek, a szolgáltatók költségoldali nyomás alatt működnek, és áremelésekkel sem lehet minden problémát megoldani. Fábián Lajos, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke szerint a helyzet akár több magánszolgáltató összeolvadásához is vezethet.
A magánegészségügyi szektor elmúlt egy évéről Fábián Lajos nem tudott nagy és kedvező rendszerszintű változásról beszámolni a Portfolionak adott interjújában. Mint mondta:
a kiszámíthatatlanság, a szűkülő emberi erőforrás, valamint a korábbi gyors növekedés csapdája, illetve a szektor mesterséges megosztása, a magán-állami szembenállás élezése változatlanul probléma.
A VOSZ Egészségügyi tagozatának elnöke szerint világos, hogy egy ekkora országban nincs két szektor, csak egy, az, amelyik a beteg embert gyorsan és hatékonyan meggyógyítja. „Ahogy az egész fejlett világban, ennek függetlennek kellene lennie attól, hogy ki a kórház tulajdonosa, az állam, egy alapítvány, egy egyház, egy magánbefektető, vagy egy nemzetközi cégcsoport, ugyanis ez a beteget abszolút nem érdekli, ő csak gyógyulni szeretne“ - fogalmazott.
Mint mondta még, a finanszírozás és a rendszer teljes újragondolása még mindig várat magára, „a forráshiány mellett a rendszer egyes elemei még mindig pazarlóak, nincs lezárva a CT/MRI államosítás ügye, nem tudjuk, mi lesz a nagy állami laborszolgáltatóval, a körbetartozások még mindig gondot okoznak”.
Sajnos úgy tűnik, hogy a lakosság anyagi lehetőségei szűkülnek, miközben az egészségi állapotuk nem javul, amit a szektorunkban a nem kifejezetten sürgős beavatkozások számának stagnálásán, és/vagy csökkenésén lehet lemérni
- fogalmazott a TritonLife társ-alapító tulajdonosa, elnöke.
Arról is beszélt, hogy nemzetközi mércével még a szektor hazánkban nagynak számító szerepelői is kicsik. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy
rendkívül sok szinergia és lehetőség lenne még a további konszolidációban, akár az egészen nagy cégek összefogásában, összeolvadásában is.
Szerinte ez javítana
- az elérhetőségen,
- a HR helyzeten,
- csökkennének a felesleges és sokba kerülő párhuzamosságok,
- csökkennének a központi költségek, ami végső soron a betegeknek és ügyfeleknek használna, hiszen gazdaságosabban, vagyis olcsóbban és gyorsabban jutnának ellátáshoz.
Leszögezte: itt az ideje őszintén szembe fordulni a valósággal, a mesék és álmok világa helyett két lábbal a földön járva, gyakorlati megoldásokat keresni.
A szektornak volt néhány jó éve az elmúlt évtizedben, de ennek vége
- mondta Fábián Lajos.
Jelenleg a nagyok közül igazán a magas szintű fekvőbeteg ellátók és a vállalati egészségügyre építők állnak anyagi értelemben a legjobban, különösen ahol az egészségbiztosítás profitja fedezi a tényleges ellátás vélt, vagy valós veszteségét. A tisztán egészségügyi szolgáltatást, azaz a gyógyítást vállaló és nyújtó szolgáltatók mindegyike küzd költségoldali problémákkal.
A verseny elsősorban magán és magán között zajlik
- húzta alá, hozzátéve, hogy „ez egy szimpla kereslet-kínálati aránypár: ha kevés a fóka és sok a vadász, a fóka értéke felértékelődik. A kérdés az, hogy a vadászok meddig bírják az alacsony megtérüléssel, vagy akár veszteséggel járó fókavadászatot” - magyarázta. Hozzátette, hogy áremeléssel nem lehet mindent megoldani, az önszabályozó folyamat a piaci racionalitás és konszolidáció felé tolja a szektort, ami a betegek érdekeit is szolgálja.
Forrás: economx.hu
Illusztráció: Gemini Nano Banana
