Egészségügyi államtitkár: Az orvosi átlagkereset tekintetében Magyarország az élen van

Takács Péter az InfoRádió Aréna című műsorának adott hosszú interjút.  A szakpolitikus elmondta, idén nagyot léptünk abba az irányba, hogy az egészségügyi finanszírozási rendszer képes legyen kielégíteni az egészségügy működésének a valós igényét, azaz azt, amibe az egész valójában kerül. Az államtitkár külföldi példákkal igazolta, hogy szerte a világon, így többek között az Egyesült Királyságban vagy Csehországban is problémát jelent az egészségügyi ellátórendszer „adósságtermelése”, a különbség annyi, hogy ez a probléma országonként más és más szinteken realizálódik. 

Nálunk ez a kórházak szintje.

„Ahhoz képest, hogy mekkora az egészségügyi ellátórendszer éves finanszírozása, az adósság mértéke nem annyira vészes, körülbelül egy hónapnyi adósságot görgettek az év végére a kórházak. Idén nagyot léptünk előre, ez egy többéves közös munka eredménye a Pénzügyminisztériummal, most már az NGM-mel” – fogalmazott.

Hozzátette, most már azt is meg tudják mondani, pontosan mennyi pénz hiányzik, és az adatokból az látható, hogy például a sebészeti finanszírozást 22 százalékkal kell emelni. 

A nemrégiben a tiszás Kulja Andrást tényekkel és adatokkal alaposan helyretevő Takács Péter arról is beszélt, hogy a magyar egészségügyi rendszerben jelenleg egyszerre van jelen a hiányállapot és a pazarlás. Ez utóbbi ellenében sokat tettek a központi kontrollingrendszer felállításával, ami összehasonlíthatóvá tette a hasonló profilú intézményeket és kiszűrhetővé a hibákat.

Közben nyolc mintakórházban elindították az úgynevezett esetszintű kontrollingot, azaz folyamatosan gyűjtik az egyes betegségtípusok költségelemeit. Az Országos Kórházi Főigazgatóság minőségügyi igazgatósága a szakmákkal együttműködésben igyekszik kialakítani az új standardokat is. 

„Még egy kórházigazgató sem volt megfeddve azért, mert vásárolt egy új eszköz a betegellátásra alkalmatlan helyett. Időnként szokták mondani azok, akik annyira nem ismerik a rendszert, hogy spórolni kell az eszközön. Nyilván, ha van valami nagyobb dolog, amit cserélni kell, és a kórház önerőből nem tudja megcsinálni, 

lehet nyugodtan a fenntartóhoz vagy adott esetben a Belügyminisztériumhoz fordulni.

Amennyit a költségvetésünk enged, segítünk, nekünk is van elkülönített vis major keretünk, évente nagyjából 5,5-6 milliárd forint. Legutóbb Zalaegerszegen, a katéteres laborban kellett az egyik gépet cserélni, mert azt mondta a szerviz, hogy a javítás olyan költséget jelentene, hogy egyszerűbb egy újat venni. Ezt meg is tettük – szögezte le az államtitkár.

A beszélgetésben érintették a beszállítók finanszírozását is, amit a kormány idén négy lépésben konszolidált. Az alapellátás kapcsán szóba került az a hamarosan közigazgatási egyeztetésre bocsátott rendeletcsomag, ami a háziorvosok kompetenciáit megemeli. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hogy a krónikus betegségek gondozásához szükséges diagnosztikát és gyógyszeres terápiát is a háziorvosok elrendelhetik, mondjuk „a modernebb diabetológiai gyógyszerek eddig szakrendelői, szakorvosi felíráshoz voltak kötöttek, ezt most a háziorvosok kezébe adjuk”. 

Ugyanez vonatkozik mások mellett az ultrahangos vizsgálatok egy részére, „4-5 fontosabb sürgősségi kórképnél elég lesz a háziorvosok tudása ahhoz, hogy megmondják, tovább kell-e küldeni az embert”.  Ennek elfogadásához azonban a betegek bizalmára is szükség van, bár Takács Péter szerint 

pont a háziorvosok és a mentőszolgálat munkatársai a legnagyobb bizalmi indexű szereplők az egészségügyben. 

A Magyar falu program keretében ráadásul 625 vidéki orvosi rendelőt újítottak föl, így most az a paradox helyzet állt elő, hogy az infrastruktúra hiányosságai inkább a nagyvárosokban észlelhetők, amelyen többletszolgáltatásokat is bevállaló praxisközösséggel, illetve prevenciós rendelésekkel lehetne segíteni.

Az új ügyeleti rendszerről szólva Takács Péter elmondta, sokat segített benne, hogy csökkenjen a sürgősségi ellátásban megjelenő, de „második ránézésre nem oda való” betegek száma, és az 1830-as hívószám bevezetése révén – ahol az előzetes triázs megtörténik – 15 százalékkal kevesebb lett az indokolatlan mentővonulások száma is.

Mindeközben elkezdték kiszorítani a rendszerből azokat a „potyautasokat”, akik semmilyen tb-hozzájárulást nem fizettek, holott volt adott esetben bevételük, csak feketén, mert „ez a valódi rászorulók rovására mehet”. 

„A szolidaritásra épülő társadalombiztosításnak pont ez a lényege, de sokkal szigorúbban kezdték venni a kórházak azt, hogyha valakinek piros vagy barna a taj-száma, egy lámpa jelzi azt, hogy van-e érvényes biztosítási jogviszonya. Mindenki le is tudja ellenőrizni, mert van úgy, hogy nem a dolgozó mulaszt, hanem a munkáltatója. Az Egészségablak applikációban azonnal le lehet csekkolni” – mutatott rá az államtitkár.

Végezetül a béremelésekkel kapcsolatban leszögezte, az egészségügyben volt egy nagyon komoly bérrendezés, aminek következtében a mai bérszínvonalak képesek az országon belül tartani a szakdolgozókat is és az orvosokat is. 

„Azért ne felejtsük el, hogy az orvosi bruttó átlagkereset most majdnem 2,2 millió forint. 

Aki kórházban dolgozik és magasabb képzettségű és többet műszakozik, annak magasabb, aki mondjuk egy szakrendelőben dolgozik 6 órás munkarendben, annak nyilván alacsonyabb, de az átlag majdnem 800 ezer forint. 2016-tól kezdve majdnem négyszeresére emelkedtek a szakdolgozói bérek. Az orvosi bérek még magasabb mértékben nőttek. Ha megnézzük a nemzetgazdasági átlagkeresetet és az orvosi átlagkeresetet, akkor az OECD-országok között Magyarország az élen van.”

A teljesen transzparenssé tett várólisták tekintetében pedig azt mondta, átlagosan a világ élmezőnyének első harmadának a végén helyezkedünk el, sőt az OECD-országok között a harmadikak vagyunk például a szemlencse- és szürkehályogműtétben. 

Forrás: mandiner.hu

Fotó: Mátrai Dávid/Mandiner

Vissza a hírekhez