OECD: Magyarország továbbra is keveset költ egészségügyre

Belföldi hírek, 2026. jan. 12.

Magyarország lakosonként évente 1925 eurót  – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja az Economx a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentésére hivatkozva.

Bár a közfinanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban már az egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki, de a betegek mintegy harmada a gyógyszertári és a más egészségügyi kiadásait saját zsebből fizeti, és ez is jóval, 16 százalékkal magasabb, mint EU-átlag. 

Az OECD szerint az egészségügyi kiadások Magyarországon még mindig az Európai Uniós (EU) országok között az egyik legalacsonyabb szinten állnak.

Ahogy más EU-országokban, a Covid-19 járvány idején történt kiugróan magas kiadások után 2023-ra nálunk is visszaálltak a költések, és 2021 és 2023 között reálértéken évente átlagosan 4,3 százalékkal csökkentek.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egy lakosra 2023-ban Magyarország 1925 eurót költött  – vásárlóerő-paritáson számítva – , ez nagyjából a 3832 eurós EU-átlag felének felel meg.

A pandémia miatti átmeneti csökkenés után az átlagos várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál. És jelentős különbség van a nemek között, a nők átlagosan 6,3 évvel tovább élnek, mint a férfiak – emelte ki az OECD.

A mostani jelentésben a kockázati tényezők között említi a szervezet, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban a felnőtt dohányosok és az alkoholt fogyasztók aránya, és az is látszik, hogy a dohányosok száma az elmúlt két évtizedben lassabban csökkent, mint más EU-országokban. Minden negyedik magyar felnőtt napi szinten dohányzik, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Jelentős nemek közötti különbség is tapasztalható: a férfiak közel egyharmada, míg a nők ötöde dohányzik napi szinten.

A serdülők körében is magas a dohányzás aránya: 2022-ben a 15 évesek harminc százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, szemben az EU átlag 17 százalékával. Emellett a 15 évesek 33 százaléka használt e-cigarettát, ami az EU-országok között a legmagasabb érték, mivel az EU-átlag 21 százalék körül van.

Ugyanakkor Magyarországon a patikai gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások mintegy 23 százalékát teszik ki – ez pedig jelentősen magasabb az EU-átlagnál, ahol ez csak 13 százalékot jelent.

Forrás: mfor.hu

Illusztráció: Gemeni AI

További híreink

...

Nemzetközi hírek

Európa egyik legnagyobb rákkórháza épül meg Magyarországtól nem messze

Négy hónappal a tervezett ütem előtt jár Európa egyik legnagyobb rákcentruma, amely akár egy évvel korábban megnyithat Lengyelországban. A wroclawi beruházás a lengyel egészségügy egyik legnagyobb fejlesztése lehet.

2026. feb. 13.

...

Belföldi hírek

A Magyar Orvosi Kamara megnyomta a vészcsengőt

A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvosok jelentős része azért hagyja el az állami ellátást és fordul a magánszektor felé, mert az állami rendszerben nem lát kiszámítható, biztonságos jövőt.

2026. feb. 11.

...

Belföldi hírek

Elindult az „Egészség 1. Lépés” online tanfolyam

Hivatalosan is elérhetővé vált az Egészség 1. Lépés elnevezésű ingyenes online oktatóprogram. A kezdeményezés célja a magyar lakosság egészségértésének fejlesztése, a tudatosabb betegutak kialakítása és a megelőzés szemléletének népszerűsítése. A több mint 60 hiánypótló oktatófilm elkészítéséhez 30-nál több nemzetközileg elismert orvos és egészségügyi szakember nyújtott szakmai támogatást.

2026. feb. 06.

...

Belföldi hírek

A gyógyulásba vetett hitnek gyógyító ereje van, de a magyar egészségügy ezt nem igazán használja ki

Az egészségügyben a szuggesztió a gyógyító kommunikáció része. Ennek lényege, hogy az egészségügyi dolgozók pozitív üzenetekkel, helyes szóhasználattal és a gyógyulásba vetett hit átadásával segítik a beteg felépülését. A megfelelő kommunikáció csökkenti a szorongást, míg a negatív szuggesztió ronthatja a betegség kimenetelét.

2026. jan. 30.