OECD: Magyarország továbbra is keveset költ egészségügyre

Belföldi hírek, 2026. jan. 12.

Magyarország lakosonként évente 1925 eurót  – 741 ezer forintot – költött egészségügyre, ez körülbelül a fele az Európai Unió (EU) átlagnak, írja az Economx a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készült egészségügyi országjelentésére hivatkozva.

Bár a közfinanszírozás az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2023-ban már az egészségügyi kiadások 74 százalékát tette ki, de a betegek mintegy harmada a gyógyszertári és a más egészségügyi kiadásait saját zsebből fizeti, és ez is jóval, 16 százalékkal magasabb, mint EU-átlag. 

Az OECD szerint az egészségügyi kiadások Magyarországon még mindig az Európai Uniós (EU) országok között az egyik legalacsonyabb szinten állnak.

Ahogy más EU-országokban, a Covid-19 járvány idején történt kiugróan magas kiadások után 2023-ra nálunk is visszaálltak a költések, és 2021 és 2023 között reálértéken évente átlagosan 4,3 százalékkal csökkentek.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy egy lakosra 2023-ban Magyarország 1925 eurót költött  – vásárlóerő-paritáson számítva – , ez nagyjából a 3832 eurós EU-átlag felének felel meg.

A pandémia miatti átmeneti csökkenés után az átlagos várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel alacsonyabb az EU-átlagnál. És jelentős különbség van a nemek között, a nők átlagosan 6,3 évvel tovább élnek, mint a férfiak – emelte ki az OECD.

A mostani jelentésben a kockázati tényezők között említi a szervezet, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban a felnőtt dohányosok és az alkoholt fogyasztók aránya, és az is látszik, hogy a dohányosok száma az elmúlt két évtizedben lassabban csökkent, mint más EU-országokban. Minden negyedik magyar felnőtt napi szinten dohányzik, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Jelentős nemek közötti különbség is tapasztalható: a férfiak közel egyharmada, míg a nők ötöde dohányzik napi szinten.

A serdülők körében is magas a dohányzás aránya: 2022-ben a 15 évesek harminc százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt hónapban dohányzott, szemben az EU átlag 17 százalékával. Emellett a 15 évesek 33 százaléka használt e-cigarettát, ami az EU-országok között a legmagasabb érték, mivel az EU-átlag 21 százalék körül van.

Ugyanakkor Magyarországon a patikai gyógyszerkiadások az egészségügyi kiadások mintegy 23 százalékát teszik ki – ez pedig jelentősen magasabb az EU-átlagnál, ahol ez csak 13 százalékot jelent.

Forrás: mfor.hu

Illusztráció: Gemeni AI

További híreink

...

Belföldi hírek

Több mint másfél ezer egészségügyi dolgozó fordított hátat Magyarországnak

Az  OKFŐ adatai szerint több mint 900 orvos, 500 szakápoló és 130 gyógyszerész kért külföldi munkavégzéshez engedélyt. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt, egy orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.

2026. jan. 08.

...

Belföldi hírek

Kórházi várólisták: lesújtó adatokat közölt a NEAK

Egy év alatt több mint ötezer fővel nőtt a három legnagyobb műtéti (térd- és csípőprotézis, valamint szürkehályog) várólista. Van olyan kórház, ahol két év a várakozási idő. De összesen közel 38 ezren várnak valamilyen operációra – írja az mfor.hu.

2025. dec. 19.

...

Belföldi hírek

Több sürgősségi orvos felmondott a Szent Imrében

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás ráerősített arra, hogy elég rossz a helyzet a Szent Imre kórházban. Pár napja kiszivárgott egy levél, ami szerint gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felállt, nem tudják kiállítani az ügyeletet és veszélyben az ellátás. A kórház ezt részben cáfolta, azt írták, hogy most is fogadják és ellátják a sürgősségire bevitt betegeket, de a sorok között olvasva világos, hogy komoly emberhiánnyal küzdenek.

2025. dec. 16.