Orvosok és ápolók sokasága küzd depresszióval Európában

Nemzetközi hírek, 2025. okt. 14.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által közzétett vizsgálatból. Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által közzétett vizsgálatból.

Hans Kluge, a WHO európai részlegvezetője elmondta: minden harmadik orvos és ápoló depressziós vagy szorongásos tünetekről számolt be. Ez ötszöröse az európai lakosság körében mért aránynak. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a megkérdezettek több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság vagy az önsértés gondolata.

Ez elfogadhatatlan tehertétel azoknak, akik másokról gondoskodnak

– hangsúlyozta Kluge közleményében.

A kutatás szerint az ápolónők és a női orvosok körében elterjedtebb a depresszió és a szorongás, míg a férfi orvosok jellemzőbben válnak alkoholfüggővé. A depresszió legmagasabb arányát az egészségügyi dolgozók körében Lettországban és Lengyelországban mutatták ki, ebben a két országban a válaszadók csaknem fele tekinthető depressziósnak. A legalacsonyabb arányt – nagyjából 15 százalékot – Dániában és Izlandon tapasztalták.

Összesen 90 ezer egészségügyi dolgozót vontak be a vizsgálatba az Európai Unió 27 tagállamában, illetve Izlandon és Norvégiában.

Kiderült az is, hogy az orvosok és ápolók harmadát munkája során érte már megfélemlítés vagy erőszakos fenyegetés. Ilyesmiről legnagyobb arányban Cipruson, Görögországban és Spanyolországban számoltak be. Továbbá mintegy 10 százalék jelezte azt, hogy az utóbbi egy évben a munkahelyén fizikai erőszak vagy szexuális zaklatás áldozata volt.

Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten. Az orvosok 32 százalékát, az ápolóknak pedig 25 százalékát alkalmazzák határozatlan idejű szerződéssel, ami szorongást okozhat az állásuk stabilitásával összefüggésben.

Hans Kluge közleményében aláhúzta: az egészségügyi rendszereink integritását fenyegeti az orvosok és ápolók mentális egészségének válsága, ezért sürgősen intézkedéseket kell tenni a probléma kezelésére. Európa orvos- és ápolóhiánnyal küzd, 2030-ra várhatóan csaknem egymillió betöltetlen egészségügyi dolgozói álláshely lesz.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egészségügyi dolgozókat veszítsünk el a kimerültség, a kétségbeesés és az erőszak miatt

– tette hozzá Kluge. (MTI)

Forrás: 24.hu

További híreink

...

Belföldi hírek

Karikó Katalin is szerepet kap az új egészségügyi tanácsadó testületben

Az egészségügy átalakításáról és a leendő szakmai irányokról beszélt parlamenti meghallgatásán Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt. A bemutatott tervek alapján jelentős szerkezeti változások jöhetnek a magyar egészségügyben, több új intézmény és háttérszervezet létrehozásával.

2026. máj. 11.

...

Nemzetközi hírek

Próbára tették az AI-t a sürgősségi osztályon, az eredmény a kutatókat is meglepte

Van, amiben már most jobbnak tűnik a mesterséges intelligencia az orvosoknál, de összességében azért még nem kell attól tartani, hogy a jövőben a technológia dönt majd az ember helyett.

2026. máj. 08.

...

Belföldi hírek

Hegedűs Zsolt harcot hirdet a kórházi fertőzések ellen és a tiszta mellékhelyiségekért

Semmelweis hazájában kötelességünk, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön a kórházi fertőzések elleni küzdelemben, ezért megalakítjuk a kórházainkban működő Semmelweis rendet - írta ki Facebook-oldalára Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter. A Semmelweis rend nevű külön csoport lenne az, amelynek tagjai figyelnek arra, hogy az egészségügyi intézményekben legyen wc-papír, kézmosó folyadék, és tisztaság.

2026. máj. 06.

...

Belföldi hírek

Megjelent a rendelet a kórházaknak szánt plusz 80 milliárd forintról

Takács Péter államtitkár a Magyar Kórházszövetség február végi konferenciáján jelentette be, hogy folytatódik az ellátások finanszírozásának korrigálása, így a tavalyi 150 milliárdos forrásbővítés után idén újabb 80 milliárd forinttal egészíti ki a kormányzat a betegek kezelésére felhasználható keretet, közli a Népszava.

2026. ápr. 28.