Orvosok és ápolók sokasága küzd depresszióval Európában

Nemzetközi hírek, 2025. okt. 14.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által közzétett vizsgálatból. Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten.

Az orvosok és ápolók mintegy harmada küzd depresszióval Európában – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlege által közzétett vizsgálatból.

Hans Kluge, a WHO európai részlegvezetője elmondta: minden harmadik orvos és ápoló depressziós vagy szorongásos tünetekről számolt be. Ez ötszöröse az európai lakosság körében mért aránynak. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a megkérdezettek több mint tizedének megfordult már a fejében az öngyilkosság vagy az önsértés gondolata.

Ez elfogadhatatlan tehertétel azoknak, akik másokról gondoskodnak

– hangsúlyozta Kluge közleményében.

A kutatás szerint az ápolónők és a női orvosok körében elterjedtebb a depresszió és a szorongás, míg a férfi orvosok jellemzőbben válnak alkoholfüggővé. A depresszió legmagasabb arányát az egészségügyi dolgozók körében Lettországban és Lengyelországban mutatták ki, ebben a két országban a válaszadók csaknem fele tekinthető depressziósnak. A legalacsonyabb arányt – nagyjából 15 százalékot – Dániában és Izlandon tapasztalták.

Összesen 90 ezer egészségügyi dolgozót vontak be a vizsgálatba az Európai Unió 27 tagállamában, illetve Izlandon és Norvégiában.

Kiderült az is, hogy az orvosok és ápolók harmadát munkája során érte már megfélemlítés vagy erőszakos fenyegetés. Ilyesmiről legnagyobb arányban Cipruson, Görögországban és Spanyolországban számoltak be. Továbbá mintegy 10 százalék jelezte azt, hogy az utóbbi egy évben a munkahelyén fizikai erőszak vagy szexuális zaklatás áldozata volt.

Az európai országokban az orvosok negyede több mint 50 órát dolgozik egy héten. Az orvosok 32 százalékát, az ápolóknak pedig 25 százalékát alkalmazzák határozatlan idejű szerződéssel, ami szorongást okozhat az állásuk stabilitásával összefüggésben.

Hans Kluge közleményében aláhúzta: az egészségügyi rendszereink integritását fenyegeti az orvosok és ápolók mentális egészségének válsága, ezért sürgősen intézkedéseket kell tenni a probléma kezelésére. Európa orvos- és ápolóhiánnyal küzd, 2030-ra várhatóan csaknem egymillió betöltetlen egészségügyi dolgozói álláshely lesz.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egészségügyi dolgozókat veszítsünk el a kimerültség, a kétségbeesés és az erőszak miatt

– tette hozzá Kluge. (MTI)

Forrás: 24.hu

További híreink

...

Belföldi hírek

Ki felel, ha hibázik az MI?

A mesterséges intelligencián alapuló diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségügyben. Használatukkal azonban egy nehezen megválaszolható kérdés is előtérbe kerül: ki viseli a felelősséget, ha az MI hibás javaslatot ad, és ez befolyásolja a beteg kezelését?

2026. okt. 15.

...

Belföldi hírek

500 milliárddal nőhet az egészségügy forrása

A kormány 2027-ben 500 milliárd forinttal növelné az egészségügy költségvetési forrásait. A többletből többek között szakdolgozói béremelésre, az alapfinanszírozás rendezésére és az ellátáshoz való hozzáférés javítására költenének. Közben október közepén elindul a várólista-csökkentő program is, amely elsőként a csípő- és térdprotézis-műtétekre, valamint a szürkehályog-operációkra fókuszál.

2026. okt. 13.

...

Belföldi hírek

Új molekuláris patológiai labor a Semmelweis Egyetemen

Új molekuláris patológiai laboratóriumot adtak át a Semmelweis Egyetemen. A fejlesztés célja a daganatos és más betegségek korszerűbb, genetikai és molekuláris alapú vizsgálata, valamint a személyre szabott diagnosztika és kezelés támogatása. Az új labor a betegellátás mellett az oktatási és kutatási feladatokat is szolgálja.

2026. okt. 08.

...

Belföldi hírek

Átalakulhat a gyógyszer-finanszírozás

November 1-jétől önálló gyógyszerhatóság kezdi meg működését, miközben a NEAK két éven belül alapjaiban alakítaná át a gyógyszer-finanszírozási rendszert. Kaló Zoltán főigazgató szerint a cél az, hogy a finanszírozásban ne csak az elvégzett ellátás, hanem annak eredménye is számítson, és a betegek szempontjai is nagyobb súlyt kapjanak.

2026. okt. 05.