Több sürgősségi orvos felmondott a Szent Imrében

Belföldi hírek, 2025. dec. 16.

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás ráerősített arra, hogy elég rossz a helyzet a Szent Imre kórházban. Pár napja kiszivárgott egy levél, ami szerint gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felállt, nem tudják kiállítani az ügyeletet és veszélyben az ellátás. A kórház ezt részben cáfolta, azt írták, hogy most is fogadják és ellátják a sürgősségire bevitt betegeket, de a sorok között olvasva világos, hogy komoly emberhiánnyal küzdenek.

Svéd Tamás aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos a Magyar Orvosi Kamara Facebook-oldalán közzétett posztjában azt írta, többször jelezték már, hogy hova vezet a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottsága, a menedzsment az eladósodás és a működőképesség veszélyeztetése közül választhat. A helyzet következtében kizsigerelik a dolgozókat a túlmunkával és az átvezénylésekkel.

Az elmúlt napokban megjelent hírek alapján Svéd szerint úgy fest, a kórház igazgatása és leginkább Bedros J. Róbert szinte bármi áron az adósságot próbálja minimalizálni. Svéd szerint ez vezetett oda, hogy „az osztályok és vezetőik fejlesztési és eszközigényeit, jobbítási javaslatait anyagi okokra hivatkozva rendre visszadobták, a rosszul megfizetett, túlterhelt szakdolgozók pedig elfogytak.”

Osztályok hivatalosan nem zártak be, de ápolók hiányában egyre több kórterem volt zárva, a műtők is akadozva működnek, miközben a megmaradt orvosok és szakdolgozók erejüket megfeszítve próbálják fenntartani az ellátást a megmaradt ágyakon.

Svéd szerint a bezárt részlegek közé tartoznak az osztályok mellett működő szubintenzív részek, őrzők, ébredők, kiemelt ápolási egységek. A súlyosabb állapotú eseteket most már szinte kizárólag a központi intenzív osztály látja el, de az sem tud teljes kapacitással működni.

Miután kevesebb pácienst lehet ellátni az osztályokon,„a betegek feltorlódtak a sürgősségin, az osztály bedugult, az újabb érkező betegek rendszeresen hosszú várakozásra kényszerültek, a folyosón, lépcsőkön ültek-feküdtek sorukra vagy vizsgálati eredményekre várva.”

Miután a fejlesztési igényeket (például újabb és több műszer) visszautasította a vezetés, a helyzet ellehetetlenítette a jó minőségű és tempójú betegellátást, napi szintű feszültségekhez, frusztrációhoz vezetett, melyek miatt a sürgősségi osztály szakorvosai, végül nemrégiben osztályvezetője is sorban felmondtak – írta a főtitkár.

Tudomása szerint a helyzet megoldására nem hivatalosan a kórház más osztályairól, elsősorban a belgyógyászatokról kezdtek orvosokat levezényelni a sürgősségi osztályra. A szabályok szerint a sürgősségi osztályon (SBO-n) csak sürgősségi szakorvos vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező orvos vezethet műszakot. Mikor ők elfogytak, egy idő után egyre többször más területeken dolgozókat neveztek ki műszakvezetőnek. Svéd posztja szerint az orvosok kérése ellenére a menedzsment nem volt hajlandó a sürgősségire vezénylésüket hivatalossá tenni, így látszólag önként jelentkeztek az orvosok a feladatara, és viseltek minden felelősséget.

A főtitkár tudomása szerint végül a leggyakrabban átrendelt szakorvosokat adó osztályok fellázadtak – hiszen az osztály sem tudott rendesen működni így -, és a kórházvezetés ultimátumot kapott, az orvosok követelték a helyzet rendezését azzal, hogy amíg nincs más megoldás, hivatalosan rendeljék ki őket, kapjanak biztos intenzíves hátteret, maximalizálják az SBO-s műszakokat, és ezért kapjanak normális ügyeleti díjat.

Céljaik eléréséig a további SBO műszakok vállalását egy előre meghatározott időponttól megtagadták – írta Svéd.

 

Forrás, és a cikk további része: 444.hu

Szerző: Windisch Judit

Fotó: Fotó: Olga Guryanova, Unsplash

 

További híreink

...

Belföldi hírek

Rendszerszintű beavatkozásra van szükség az egészségügy reformjához

A magyar egészségügyi rendszer problémái az elmúlt években fokozatosan mélyültek, ugyanakkor 2026-ra egyértelműen politikai prioritássá váltak. A választási kampány során a betegellátás minősége, a hozzáférési egyenlőtlenségek és az egészségügyi dolgozók helyzete egyaránt meghatározó kérdéssé lépett elő, amelyre a politikai szereplők – eltérő hangsúlyokkal – programokat építettek.

2026. ápr. 16.

...

Belföldi hírek

Az orvosok csaknem fele a magán- és az állami ellátásban is dolgozik

Az orvoskamara négyezer orvost kérdezett meg a munkájáról. Az orvosok elsöprő többsége szerint az egészségügyet orvos-oligarcha szereplők torzítják. A MOK szerint nemi, földrajzi és szakterületi megoszlásban a minta reprezentatív a tagságukra nézve.

2026. ápr. 13.

...

Belföldi hírek

Változnak a receptfelírás szabályai

A krónikus betegeknek fontos rendelet jelent meg. Az új miniszteri rendelet értelmében 2026 őszétől meghatározott esetekben gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló is felírhatja a rendszeresen szedett gyógyszereket. 

2026. már. 31.

...

Belföldi hírek

A kormány bevezette a „tolerálható” kórházi adósságot

Megjelent a Magyar Közlönyben egy rendelet, amely a kormány szerint az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak rendezését teszi lehetővé. Azt írják: egyelőre kiemelt cél, hogy „a magyar emberek minél magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesüljenek, és az egészségügyi ellátás még kiegyensúlyozottabban működjön”.

2026. már. 27.