Több sürgősségi orvos felmondott a Szent Imrében

Belföldi hírek, 2025. dec. 16.

A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás ráerősített arra, hogy elég rossz a helyzet a Szent Imre kórházban. Pár napja kiszivárgott egy levél, ami szerint gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felállt, nem tudják kiállítani az ügyeletet és veszélyben az ellátás. A kórház ezt részben cáfolta, azt írták, hogy most is fogadják és ellátják a sürgősségire bevitt betegeket, de a sorok között olvasva világos, hogy komoly emberhiánnyal küzdenek.

Svéd Tamás aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos a Magyar Orvosi Kamara Facebook-oldalán közzétett posztjában azt írta, többször jelezték már, hogy hova vezet a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottsága, a menedzsment az eladósodás és a működőképesség veszélyeztetése közül választhat. A helyzet következtében kizsigerelik a dolgozókat a túlmunkával és az átvezénylésekkel.

Az elmúlt napokban megjelent hírek alapján Svéd szerint úgy fest, a kórház igazgatása és leginkább Bedros J. Róbert szinte bármi áron az adósságot próbálja minimalizálni. Svéd szerint ez vezetett oda, hogy „az osztályok és vezetőik fejlesztési és eszközigényeit, jobbítási javaslatait anyagi okokra hivatkozva rendre visszadobták, a rosszul megfizetett, túlterhelt szakdolgozók pedig elfogytak.”

Osztályok hivatalosan nem zártak be, de ápolók hiányában egyre több kórterem volt zárva, a műtők is akadozva működnek, miközben a megmaradt orvosok és szakdolgozók erejüket megfeszítve próbálják fenntartani az ellátást a megmaradt ágyakon.

Svéd szerint a bezárt részlegek közé tartoznak az osztályok mellett működő szubintenzív részek, őrzők, ébredők, kiemelt ápolási egységek. A súlyosabb állapotú eseteket most már szinte kizárólag a központi intenzív osztály látja el, de az sem tud teljes kapacitással működni.

Miután kevesebb pácienst lehet ellátni az osztályokon,„a betegek feltorlódtak a sürgősségin, az osztály bedugult, az újabb érkező betegek rendszeresen hosszú várakozásra kényszerültek, a folyosón, lépcsőkön ültek-feküdtek sorukra vagy vizsgálati eredményekre várva.”

Miután a fejlesztési igényeket (például újabb és több műszer) visszautasította a vezetés, a helyzet ellehetetlenítette a jó minőségű és tempójú betegellátást, napi szintű feszültségekhez, frusztrációhoz vezetett, melyek miatt a sürgősségi osztály szakorvosai, végül nemrégiben osztályvezetője is sorban felmondtak – írta a főtitkár.

Tudomása szerint a helyzet megoldására nem hivatalosan a kórház más osztályairól, elsősorban a belgyógyászatokról kezdtek orvosokat levezényelni a sürgősségi osztályra. A szabályok szerint a sürgősségi osztályon (SBO-n) csak sürgősségi szakorvos vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező orvos vezethet műszakot. Mikor ők elfogytak, egy idő után egyre többször más területeken dolgozókat neveztek ki műszakvezetőnek. Svéd posztja szerint az orvosok kérése ellenére a menedzsment nem volt hajlandó a sürgősségire vezénylésüket hivatalossá tenni, így látszólag önként jelentkeztek az orvosok a feladatara, és viseltek minden felelősséget.

A főtitkár tudomása szerint végül a leggyakrabban átrendelt szakorvosokat adó osztályok fellázadtak – hiszen az osztály sem tudott rendesen működni így -, és a kórházvezetés ultimátumot kapott, az orvosok követelték a helyzet rendezését azzal, hogy amíg nincs más megoldás, hivatalosan rendeljék ki őket, kapjanak biztos intenzíves hátteret, maximalizálják az SBO-s műszakokat, és ezért kapjanak normális ügyeleti díjat.

Céljaik eléréséig a további SBO műszakok vállalását egy előre meghatározott időponttól megtagadták – írta Svéd.

 

Forrás, és a cikk további része: 444.hu

Szerző: Windisch Judit

Fotó: Fotó: Olga Guryanova, Unsplash

 

További híreink

...

Belföldi hírek

Várólista-csökkentő program jöhet

Elkészült az egészségügyi várólisták csökkentését célzó, több mint harmincoldalas program, amely a napokban kerülhet a kormány elé. Zahár Ákos miniszteri biztos szerint a tervek első lépésben a meglévő műtéti kapacitások maximális kihasználására építenének, később pedig további ösztönzőkkel növelnék a teljesítményt. A cél, hogy 2027 végére jelentősen rövidüljenek a fekvő- és járóbeteg-ellátás várakozási idejei.

2026. szept. 15.

...

Belföldi hírek

Korszerű szívkatéteres labort adtak át Szegeden

Korszerű elektrofiziológiai szívkatéteres labor kezdte meg működését a Szegedi Tudományegyetemen, ahol Magyarországon elsőként alkalmaznak mágneses katéternavigációt. A robotizált rendszer számítógép-vezérelt mágneses tér segítségével mozgatja a katétert, és az egyetem szerint pontosabb, biztonságosabb és gyorsabb beavatkozásokat tehet lehetővé a szívritmuszavarok kezelésében. A labor már az átadó előtt működött, és több mint hetven beteget kezeltek benne.

2026. szept. 11.

...

Belföldi hírek

Szakdolgozói béremelés jöhet 2027-ben

A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás csaknem felét az egészségügyi szakdolgozók béremelésére fordítanák. Svéd Tamás parlamenti államtitkár szerint emellett új bérrendszer kidolgozásán dolgoznak, amely a jelenlegi sávos rendszer helyett nagyobb súllyal venné figyelembe a szakmai tapasztalatot, a végzettséget és a képesítéseket

2026. szept. 04.

...

Belföldi hírek

Elsőként neveztek ki gyógytornász végzettségű egyetemi tanárokat Magyarországon

Két, gyógytornász alapvégzettségű oktató kapott egyetemi tanári kinevezést a Pécsi Tudományegyetemen. Prof. Dr. Hock Márta és Prof. Dr. Járomi Melinda ezzel elsőként jutott el Magyarországon gyógytornász végzettséggel az egyetemi tanári szintig. Mindketten a PTE Egészségtudományi Kar Fizioterápiás és Sporttudományi Intézetének oktatói.

2026. szept. 03.