Több mint másfél ezer egészségügyi dolgozó fordított hátat Magyarországnak
Belföldi hírek, 08 Jan 2026
Az OKFŐ adatai szerint több mint 900 orvos, 500 szakápoló és 130 gyógyszerész kért külföldi munkavégzéshez engedélyt. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt, egy orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint 2024-ben 901 olyan orvos volt, akinek OKFŐ külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt állított ki, egy évvel korábban 962-en kértek engedélyt külföldi gyógyításhoz. Első alkalommal 2024-ben 292 orvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírokat, 2023-ban első alkalommal 338 orvos igényelt ilyen igazolást, 2022-ben pedig 252-en.
A top tíz célország 2024-ben az orvosok körében, ahova gyógyítani mennek:
- 199-en az Egyesült Királyságba;
- 154-en Németországba;
- 130-an Norvégiába;
- 86-an Ausztriába;
- 73-an Svájcba;
- 58-an Írországba;
- 23-an Svédországba;
- 18-an az USA-ba;
- 15-en Spanyolországba;
- 13-an pedig Dániába kértek külföldi gyógyításhoz engedélyt.
Pedig a külföldön munkát vállaló orvosokra, gyógyszerészekre és a szakápolókra is nagy szükség lenne Magyarországon is. Az OKFŐ béradatai szerint 2024-ben egy orvos vagy fogorvos bruttó havi keresete 2,1 millió forint volt, a szakdolgozóké bruttó 740 ezer forint.
Ausztriában egy ápolónő fizetése 3 ezer eurónál kezdődik (1,1 millió forint), a kezdő orvosok havi bére Nagy-Britanniában 3 millió forint körül van, de a tapasztaltabbak akár 8-10 millió forintnak megfelelő összeget is kereshetnek.
Már Franciaország is a top háromban
2024-ben összesen 526 ápoló kért külföldi munkavégzéshez igazolást. A szakdolgozók körében a legkeresettebb célországok Ausztria, Franciaország és Svájc volt. Németország a korábbi top háromból kiesett és a negyedik legnépszerűbb ország lett az ápolók között.
Az egészségügyben a humánerőforrás helyzete továbbra is kritikus. Több mint 14 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból, az úgynevezett HR-krízis lett az egészségügy krónikus betegsége.
Az OECD adatok szerint Magyarországon 3,6 orvos jut ezer lakosra, ami majdnem megegyezik az OECD-átlaggal, ahol 3,9 orvos gyógyít ezer embert. Viszont az ápolók száma rendkívül alacsony, az OECD szerint ezer magyar lakosra 5,5 ápoló jut, míg az OECD-átlag 9,2 ápoló.
Az OKFŐ HR-beszámolója szerint 2013 és 2020 között a külföldi munkavállalási hajlandóság mérséklődött. A hatósági bizonyítványt igénylők éves átlagos száma a szakvizsga nélküli orvosok esetében több mint 30 százalékkal csökkent, 261 főre, míg a szakvizsgázott orvosok körében több mint 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható, átlagosan 306 főre.
2024-ben – a 2023. évi emelkedést követően – mindkét orvoscsoportban vagyis a szakvizsgával rendelkező és a szakvizsga nélküli orvosok között is kis mértékben csökkent a hatósági bizonyítványt igénylők száma.
Az OKFŐ – illetve jogelődjei – 2004 óta gyűjtenek adatokat azokról, akik egészségügyi szakképesítésük külföldön történő elismeréséhez, vagyis külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt igényelnek. A főigazgatóság azonban azt hangsúlyozta, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok száma nem tükrözi közvetlenül a tényleges migrációt. A nyilvántartás nem tartalmaz információt arról, hogy az érintett szakemberek valóban külföldön helyezkedtek-e el, így az adatok nem értelmezhetők automatikusan elvándorlásként – tették hozzá a HR-jelentésben.
A hatósági bizonyítványt kérők között szerepelnek például:
- olyan külföldi hallgatók, akik Magyarországon szerezték diplomájukat, majd visszatérnek hazájukba;
- olyan egészségügyi dolgozók, akik előzetesen érdeklődnek a külföldi munkavállalás iránt, de végül itthon maradnak;
- valamint olyan szakemberek, akik magyarországi állásukat megtartva vállalnak rövid távú vagy részmunkaidős tevékenységet külföldön.
Ez azt jelenti, hogy egy személy – legyen az orvos vagy szakdolgozó – akár több év adatsorban is megjelenhet, anélkül, hogy ténylegesen elhagyta volna a hazai egészségügyi rendszert.
Az OKFŐ nyilvánosan elérhető adatai szerint 2024-ben aneszteziológia és intenzív terápia (36 fő), háziorvostan (32 fő), belgyógyászat (19 fő) és sebészet (18 fő) szakvizsgával rendelkeznek a legtöbben a szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó orvosok közül. A hatósági bizonyítványt igénylők által megjelölt célországok között az első két ország továbbra sem változott, így 2024-ben is az Egyesült Királyság és Németország voltak a legnépszerűbbek.
A hatósági bizonyítványon a legtöbb fogorvos első két helyen az Egyesült Királyságot és Svájcot jelölte meg. A harmadik legnépszerűbb célország pedig Németország volt. Utóbbi három országba 150 fogorvos kért engedélyt külföldi munkához.
A hatósági bizonyítványt kikérő gyógyszerészek száma stagnál. Közülük 2024-ben legtöbben az Egyesült Királyságot, Írországot és Svájcot jelölték meg célországként. Utóbbi három országban összesen 75-en vállaltak munkát, de összesen 130 gyógyszerész választott külföldi munkát.
A 2024-es HR adatok alapján az egészségügyi dolgozók utánpótlása összességében erősödött, de az orvosi és gyógyszerészi csoportokban nem mutatkozott növekedés. A fogorvosok körében a belépők száma 62 fővel (21,3 százalékkal) nőtt, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozóknál 9 fővel (5,7 százalékkal), míg a szakdolgozóknál 184 fővel (3,9 százalékkal) emelkedett az új regisztrációk száma.
Forrás: economx.hu, Szerző: Koncsek Rita
Illusztráció: Gemini
